A betegségek globális terhét tanulmányozták, valamint a beltéri és kültéri légszennyezés hatásairól szóló korábbi munkákat elemezték a Kaliforniai Egyetem San Franciscó-i intézményének (UCFS) munkatársai és a Washingtoni Egyetem kutatói. Tanulmányuk az eddigi legmélyebb elemzése annak, hogyan befolyásolja a légszennyezés a várandósság számos kulcsfontosságú mutatóját, köztük a kis születési súlyt és a koraszülést. Emellett a kutatás az első globális betegségteher-vizsgálat ezekről a mutatókról, amely magában foglalja az - elsősorban a konyhai tűzhelyekről származó - beltéri légszennyezés hatásait is, amelyek számlájára a mért hatások kétharmada írható. Az eredményeket a PLoS Medicine című szaklapban publikálták.
Óriási gondot jelent a légszennyezés
A koraszülés világszerte az újszülöttkori halálozás vezető oka, évente több mint 15 millió csecsemőt érint. Az alacsony súllyal születő vagy koraszülött babák között magasabb a súlyos betegségek aránya egész életükön át. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) becslése szerint a világ népességének több mint 90 százaléka él szennyezett levegőjű területen, a fele pedig beltéri légszennyezésnek is ki van téve, mert otthonában szenet, fát vagy más anyagot éget.
A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a koraszülés és az alacsony születési súly globális előfordulását majdnem 78 százalékkal csökkenthetnék, ha Délkelet-Ázsiában és Afrika Szaharától délre fekvő területén minimalizálnák a légszennyezést. Ezeken a területeken gyakori a beltéri légszennyezés, és világszerte itt a legmagasabb a koraszülés aránya.
A fejlett országokban is fennáll a probléma
A tudósok a világ fejlettebb részein is komoly légszennyezési kockázatot találtak. Az Egyesült Államokban például 2019-ben a becslések szerint csaknem 12 ezer koraszülésben játszott szerepet a rossz levegő. "Az új, globális és szigorúbban megalapozott bizonyítékok alapján ma már a csecsemőkori megbetegedések és halálozások egyik fő tényezőjének kell tekinteni a légszennyezést" - mondta Rakesh Gosh, a Kaliforniai Egyetem közegészségügyi szakembere, a tanulmány vezető szerzője.
Legjobban: