A klímaváltozás Déli-sarkra gyakorolt hatásinak megfigyelése komoly kihívások elé állítják a kutatókat. Rájöttek azonban, hogy a pingvinfajok egyértelműen megmutatják, milyen környezeti változások mennek végbe ezen a vidéken - számolt be róla a Reuters .
Jól jelzik a környezeti változásokat
A röpképtelen madarakat sokkal könnyebben nyomon követhetik, mint bármilyen más fajt. A pingvinek ugyanis a szárazföldre építik fészkeiket, vándorlásuk során elhullajtott fekete tollaikat pedig könnyű észrevenni a kopár, fehér területeken. "Megszámoljuk a pingvinfészkeket, hogy megtudjuk, hány olyan pingvin tartozik egy kolóniába, amely évente fiókákat hoz, illetve megvizsgáljuk, hogy a környezeti változások függvényében ez a szám nő vagy csökken-e" - magyarázta Alex Borowicz sarkkutató.
Nem minden pingvin szereti a jeget
A leginkább két pingvinfaj jelzi, hogy milyenek az ökoszisztéma aktuális jellemzői: a szamárpingvin és az Adélie-pingvin. A 20. század második felében, amikor az Antarktiszi-félszigeten gyors hőmérséklet-emelkedés ment végbe, akkor a tengeri jég csökkenni, a szamárpingvinek populációja pedig növekedni kezdett. Ezeknek a madaraknak ugyanis kedvezőbb táplálkozási és túlélési feltételeket teremt, ha nem borít be mindent a jég.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ezzel szemben Adélie-pingvineknek jégtáblákra van szükségük az ideális életkörülmények megteremtéséhez. "Amikor Adélie-pingvinek találunk, tudjuk, hogy tengeri jég van a közelben. Ám ha csökken, vagy akár teljesen eltűnik a tengeri jég, akkor ennek a fajnak a populációja jelentősen csökken" - ismertette David Ainley biológus.
