A nemrég megjelent új tanulmányban Piers Forster, a Leedsi Egyetem kutatója munkatársaival együtt azt vizsgálta, hogyan változott 10 különböző üvegházhatású gáz és légszennyező anyag mennyisége a koronavírus-járvány hatására 2020 februárja és júniusa között 123 országban. Arra jutottak, hogy a legnagyobb mértékű visszaesés áprilisban volt: akkor a szén-dioxid, a nitrogén-oxidok és más gázok kibocsátása világszerte 10-30 százalékkal csökkent, többnyire a szárazföldi közlekedés visszaesésének következtében.
A tanulmány azonban rávilágít arra, hogy egyes gázok kiiktatják egymás hatását a melegedés tekintetében. A közlekedésből származó nitrogén-oxidok normális esetben melegítik a légkört. Mennyiségük az új típusú koronavírus megfékezése érdekében bevezetett korlátozások miatt 30 százalékkal csökkent, miközben a főként a szén égetéséből származó szulfur-dioxid mennyisége is visszaesett. Ez utóbbi gáz viszont segíti az aeroszolok kialakulását, amelyek visszaverik a napfényt az űrbe, ezáltal hűtik a bolygót. Ez a kiegyenlítődés pedig - azzal együtt, hogy a járványügyi intézkedések csak ideiglenesek - azt jelenti, hogy ennek az időszaknak a hatása 2030-ra már alig lesz érezhető.
Az átmeneti intézkedések nem sokat segítenek
"Bár az ideiglenes változások segíthetnek valamennyire, a szén-dioxidot állandó jelleggel kell csökkenteni a globális felmelegedés megakadályozása érdekében" - mondta Piers Forster. Hozzátette, hogy a szén-dioxid sokáig megmarad a légkörben, ezért hatékonyan, hosszú időre nullára kell csökkenteni kibocsátását, hogy az elmúlt évtizedek kibocsátásának hatása megszűnjön.
A tanulmány társszerzője, Harriet Forster hangsúlyozta, hogy bár a jelenlegi hatások nem tartanak sokáig, ez kiváló lehetőség a kormányoknak arra, hogy elindítsák a változást és befektessenek a zöld iparágakba. A kutatók szerint, ha az országok közlekedése visszaáll a koronavírus -járvány előtti szintre, és ezen idő alatt a fosszilis üzemanyagokba fektetnek, nagy valószínűséggel már 2050-re meghaladja a 1,5 Celsius-fokot a globális felmelegedés mértéke. Ha viszont a közlekedés helyreállítása többnyire zöld módszerekkel, vagyis a fosszilis energiák kiiktatásával zajlik, és a globális gázkibocsátás mértékét 2050-re nettó nullára csökkentik, akkor 55 százaléknyi az esélyünk arra, hogy a globális felmelegedést sikerül 1,5 Celsius-fok alatt tartani az évszázad közepéig.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A japán okosmaszk több nyelvű kommunikációt tesz lehetővé - a részletekért olvassa el társportálunk, az nlc.hu cikkét!
