A határozatot az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa pénteken fogadta el Genfben: a 47 fős testületben 43 támogató szavazattal négy állam, Oroszország, Kína, India, Japán tartózkodása mellett. Oroszország azzal érvelt, hogy a környezetvédelmi és klímavédelmi kérdésekkel más ENSZ-szervek foglalkoznak. Kiemelendő, hogy a kormányközi testület határozatai bár erkölcsi szempontból mérvadók, nem bírnak kötelező erővel - mindemellett szigorúbb szabályozások alapjául szolgálhatnak.
Történelmi áttörés
David Boyd, a világszervezet emberi jogokért és környezetvédelemért felelős különleges jelentéstevője történelmi áttörésről beszélt a pénteki határozat kapcsán. "A világ jövője mától valamivel rózsásabban hat" - vélekedett a diplomata.
A határozat elfogadását követően az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának üléstermében percekig tapsoltak a jelenlévők. A testület egyben létrehozta a klímavédelmi különleges jelentéstevő tisztségét is, akinek rendszeres beszámolókat kell adnia az illetékességébe tartozó területen elért eredményekről.
Az Emberi Jogi Tanács egyébként az ENSZ egyik kormányközi testülete, amelynek létrehozásáról a közgyűlés - az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának utódjaként - 2006. március 15-én döntött. A tanácsban helyet foglaló 47 állam képviselőjének feladata az emberi jogok védelme, e jogok megsértése elleni fellépés, illetve az ezzel kapcsolatos ajánlások megfogalmazása. Tagjait az ENSZ közgyűlésében három évre választják meg a világ különböző térségeiből, biztosítva a régiók arányos képviseletét.
Legjobban: