„A növényi eredetű alapanyagokból, például papírból vagy bambuszból készült szívószálakat gyakran hirdetik a műanyag termékek fenntarthatóbb és környezetbarátabb alternatívájaként. Mindazonáltal a PFA-k jelenléte ezekben a szívószálakban azt jelenti, hogy ez az állítás nem feltétlenül igaz” – idézi a Taylor&Francis akadémiai kiadó közleménye dr. Thimo Groffent, az Antwerpi Egyetem környezettudományi szakértőjét.
Mik azok a PFA-k?
A PFA kifejezés a perfluor-alkil anyagok családját jelöli. Ezek olyan mesterségesen létrehozott vegyületek, amelyek a ruházati termékektől a tapadásmentes konyhai edényekig számos hétköznapi használati tárgyunkban megtalálhatóak. Több ezer szintetikus anyag tartozik ide, de közös tulajdonságuk, hogy rendkívül károsak lehetnek mind a környezetre, mind az emberekre és a vadvilágra nézve. Ennek oka részben, hogy nagyon nehezen bomlanak le, olyannyira, hogy évezredekig megmaradhatnak a természetben. Nem véletlen tehát, hogy gyakran örök vegyületekként is hivatkoznak rájuk. Ezenkívül számos olyan egészségügyi természetű problémával kapcsolatba hozták korábbi kutatások a PFA-kat, mint akár a védőoltásokra adott gyenge immunválasz, alacsony születési súly, pajzsmirigyzavarok, emelkedett koleszterinszint, májkárosodás, vese- és hererák.
Még az üveg szívószálakban is ott lehetnek
Világszerte egyre több országban tiltják be az egyszer használatos műanyag eszközök forgalmazását, beleértve a szívószálakat is. Eközben a növényi alapú alternatívák mind népszerűbbé válnak. Csakhogy egy közelmúltbeli amerikai kutatás PFA-kat mutatott ki a növényi alapanyagú szívószálakban. Groffen és munkatársai pedig szerették volna kideríteni, hogy vajon ugyanez igaz lehet-e azokra a termékekre is, amelyeket Belgiumban árusítanak a fogyasztóknak.
Ehhez összesen 39 márka szívószálát vitték be a laboratóriumba, köztük papírból, bambuszból, üvegből, rozsdamentes acélból és műanyagból készülteket egyaránt. A szívószálakat boltokból, szupermarketekből és gyorséttermekből szerezték be. A tesztek eredménye pedig meglehetősen lehangoló lett: a termékek 69 százalékában, a 39 szívószálból 27-ben ki lehetett mutatni PFA-k, összesen 18 különböző vegyület jelenlétét. A legnagyobb arányban a papír szívószálak tartalmaztak ilyeneket, a 20-ból 18 márka, míg a bambuszból készültek 5-ből 4, a műanyagból készültek 4-ből 3 esetben tartalmaztak örök vegyületeket. Még az 5-féle üveg szívószálból is találtak 2-ben ilyen anyagokat, egyedül az acél eszközök bizonyultak makulátlannak. A leggyakrabban kimutatott PFA a perfluor-oktánsav volt, amely 2020 óta globális tilalom alatt áll.
Groffen szerint önmagában egy csekély mennyiségű PFA nem tekinthető károsnak az emberre nézve, hosszú távon azonban felgyülemlik a szervezetben. A vizsgálat arra nem terjedt ki, hogy a problémás vegyületek hogyan kerülhettek a szívószálakba, azaz a gyártók szándékosan használták-e azokat vízlepergető felület kialakítása céljából, vagy esetleg szennyeződésként kerültek a termékekre. Mindenesetre beszédes, hogy a vizsgált márkák többségéből ki lehetet mutatni ezeket, ami arra utal, hogy talán mégiscsak célzottan kerülhettek be víztaszító összetevőként. Mindenesetre a PFA-k jelenléte azt jelenti, hogy még a papír és bambusz szívószálakat sem lehet feltétlenül biológiailag lebomlónak tekinteni. A kutatók éppen ezért inkább az acél szívószálak alkalmazását javasolják a lakosságnak.
A kutatás eredményeit bemutató tanulmány a Food Additives and Contaminants című folyóiratban jelent meg.
Legjobban: