"Az érsek egyértelművé tette a temetésével kapcsolatos kívánságait. Nem akart hivalkodó vagy pazarló pénzszórást. Azt kérte, hogy a koporsója legyen a lehető legolcsóbb, és egy csokor szegfű a családjától legyen az egyetlen virág a katedrálisban" - jelentette be közös közleményében a Tutu és felesége szellemi tulajdonjogait és hagyatékát kezelő Archbishop Tutu IP Trust, illetve a Desmond and Leah Tutu Legacy Foundation, a házaspár által 2013-ban életre hívott alapítvány. Emellett, mint azt az IFLScience megírta , Tutu úgy rendelkezett, hogy földi maradványait a hamvasztás egy kevésbé környezetszennyező alternatívájával, az úgynevezett lúgos hidrolízissel kezeljék.
A különleges eljárás 2019 óta engedélyezett Dél-Afrikában. A folyamat során a testet egy magas nyomású fémhengerbe helyezik, amelyet víz és kálium-hidroxid elegyével töltenek fel, majd 90 és 150 Celsius-fok közötti hőmérsékletre melegítenek fel. Mivel a tároló nagy nyomás alatt van, a benne lévő víz nem forr fel ilyen magas hőmérsékleten sem, ehelyett néhány óra alatt fokozatosan lebontja a holttest jelentette szerves anyagokat. Végeredményben nem marad semmi más hátra, csupán az elhunyt csontváza.
A módszer alkalmazásának célja, hogy környezetbarát alternatívát kínáljon a hamvasztáshoz képest. Utóbbit egyébként gyakran ugyancsak hasonló jelzőkkel illetik, összehasonlítva a hagyományos temetkezéssel, amelynek során rengeteg balzsamozó vegyszer kerül a földbe, illetve hatalmas mennyiségű fa kivágásával lehet csak biztosítani a koporsók alapanyagigényét. Mindazonáltal a hamvasztás sok energiát emészt fel, valamint több millió tonna szén-dioxid kibocsátásával jár évente, illetve tetemes mennyiségű szálló porral is szennyezi a levegőt.
Ez is érdekelhet
A lúgos hidrolízis - avagy a kremáció mintájára alkotott szóval aquamáció - energiaigénye mintegy hétszer alacsonyabb a hamvasztásénál, károsanyag-kibocsátása pedig voltaképpen nulla. Az eljárás végén visszamaradó folyadék nem más, mint szerves összetevők steril elegye, beleértve sókat és aminosavakat, amelyet felhasználhatnak fertőtlenítőszerként, vagy semlegesítve biztonságosan beengedhetnek a vízhálózatba. A hátramaradó csontvázat pedig szárítás után porítják.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
