A parti síkságról a tengerbe nyúló, a tengerfenékig leérő jégtömeg egyetlen nap alatt, július 30-án vagy 31-én tört szét két óriási jéghegyre és sok kisebb darabra - vette észre Adrienne White, a Kanadai Jégfigyelő Szolgálat (CIS) jégelemzője. A nagyobbik jéghegy csaknem akkora, mint Manhattan: 55 négyzetkilométeres, 11,5 kilométer hosszú, vastagsága pedig 70-80 méter. A kutató szerint ez egy igen nagy jégtömb, amelynek semmi nem állhatja útját, ha sodródni kezd.
A klímaváltozás tehet róla
A széteséssel a négyezer éves selfjég területének 43 százalékát veszítette el, a korábbi 187 négyzetkilométer helyett már csak 106 négyzetkilométerre tehető a felszíne. "A térség hőmérséklete május és augusztus eleje között 5 Celsius-fokkal haladta meg az 1980-2010-es évek átlagát" - közölte Luke Copland, az Ottawai Egyetem gleccserkutatója, aki rámutatott, hogy az Északi-sarkvidék amúgy is gyorsabban melegszik, mint a földkerekség többi része. Copland szerint a Milne-jégtábla összeomlása egyértelműen a klímaváltozás következménye: a selfjegek egyszerre olvadnak a melegebb felszíni levegőtől és a melegebb tengervíztől.
A kutató szerint a Milne-jégmező nagyon különleges, bámulatosan szép hely volt. A selfjegek akár több százezer évesek is lehetnek, vastagabbak a tartósan fagyott tengerjégnél, de nem olyan nagyok és régiek, mint a gleccserek. "A Nunavut autonóm területen fekvő Ellesmere-sziget északi partvidékét valaha egybefüggő selfjég borította, az elmúlt évtizedekben azonban részekre bomlott az "ember okozta" globális felmelegedés hatására" - mondta Adrienne White. Intézetének adatai szerint 2005-re már csak hat nagy selfjég maradt, és a Milne volt az utolsó, amely még teljes egészében megvolt.
Luke Copland szerint már nemigen vannak selfjegek az Északi-sarkvidéken, Grönland északi részétől Oroszország sarkkörön túli területeiig a nagy többség odalett. "Talán a védett fjordokban van még néhány" - mondta.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
