Kína károsanyag-kibocsátása 0,9 százalékkal csökkent tavalyhoz képest, míg az Egyesült Államokban 1,5 százalékkal emelkedett. Ez a fejlemény éppen ellentétes a régi trendekkel, az amerikai kibocsátás ugyanis 2022 előtt folyamatosan csökkent, míg a kínai emelkedett. A friss tanulmány szerint mindkét jelenség a koronavírus-világjárványra adott reakciók és kis részben talán az ukrajnai háború okozta energiaválság következménye lehet, és emiatt az idei adatok inkább kaotikusak, nehéz belőlük trendeket vázolni – mondta el Pierre Friedlingstein, az Exeteri Egyetem kutatója.
Egyre inkább közelítünk a veszélyes határhoz
Az indiai adatok is 6 százalékos növekedést mutattak, míg Európában 0,8 százalékkal esett a kibocsátás. A globális szén-dioxid-kibocsátás átlaga 1,7 százalék volt. A szennyezés nagyjából 40 százaléka kőszén, 33 százaléka kőolaj és 22 százaléka földgáz felhasználásából származott. A globális szén-dioxid-kibocsátást minden évben kiszámoló Global Carbon Project kutatói azt is megállapították, hogy a szennyezés még mindig növekvő tendenciát mutat, de az emelkedés már nem olyan gyors ütemű, mint 10-15 évvel ezelőtt. Mindazonáltal a tudósok szerint ez nem jó hír, hiszen a Föld továbbra is egyre közelebb kerül ahhoz, hogy elérje és aztán meghaladja az iparosítás előtti szinthez képest 1,5 Celsius-fokos felmelegedést, amelyet a globális küzdelemben fontos határvonalnak neveztek ki.
Be kell tartani a vállalásokat!
A helyzet romlásának hatására a globális felmelegedés megfékezése érdekében tett vállalásaik betartására szólította fel a kormányokat mintegy kétszáz cég, szervezet és prominens személy, köztük az Amazon, a Bayer, a H&M, a Nestlé, a Microsoft, a Unilever, a Volvo és az Ikea. „A kormányoknak, köztük a legfejlettebb ipari államok kormányainak fenn kell tartaniuk a 1,5 Celsius-fokos célkitűzést, és határozottabb lépéseket kell tenniük, hogy átültessék ezt a gyakorlatba” – fogalmaztak.
A felhívást aláíró cégek között több is olyan szektorban tevékenykedik, amely kedvezőtlen környezeti hatásairól ismert. De az aláírók között van a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara, Johan Rockström neves klímakutató, illetve Mary Robinson, az ENSZ egykori munkatársa és Írország első női elnöke is. „Az élhető világ fennmaradása érdekében a 1,5 Celsius-fokra nem célként vagy távoli vágyképként kell tekintenünk, hanem korlátként” – jelentett ki Robinson.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
