Európa betiltja a benzines autókat 2035-től

2035-től betiltják a fosszilis üzemanyaggal (benzinnel és dízellel) hajtott új gépjárművek forgalmazását, de addigra létrehoznak egy több milliárd eurós alapot, hogy támogatni tudják a szegényebb állampolgárokat a károsanyag-kibocsátás miatt kivetendő adók megfizetésében.

Az Európai Unió tagországai szerda hajnalban elfogadták a beterjesztett klímavédelmi törvényeket. A többi között 2035-re betiltják a fosszilis üzemanyaggal hajtott új gépjárművek forgalmazását.

A döntés előtt lényegében kettészakadt Európa az elektromobilitási szempontból leszakadó, egyebek mellett az autóipari munkahelyek megszűnésével érvelő országok csoportjára, illetve a támogatókéra. Magyarország ellenezte az új benzines és dízelautók gyors betiltását. Végül sikerült kompromisszumot kötni a környezetvédelmi minisztereknek. (Magyarországon nincs ilyen tárca, a zöld ügyek megoszlanak a minisztériumok között – a szerk.)

benzines autó, dízelautó, környezetvédelem, fosszilis tüzelőanyag
Óriási lépés Európának a benzines és dízeles gépjárművek betiltása 2035-re. Fotó: Getty Images

Az EU 27 környezetvédelmi minisztere öt törvényt fogadott el egy klímavédelmi csomag részeként. Ezek lehetővé teszik majd, hogy az EU – a világ legjelentősebb kibocsátója az üvegházhatást okozó gázokból – 2030-ra 55 százalékkal tudja csökkenteni a kibocsátást az 1990-es szinthez képest.

A szén-dioxid-kibocsátás megadóztatását csak 2027-ben, egy évvel később kezdik el, mint ahogy eredetileg tervezték. A szegényebb állampolgárok adótámogatására létrehoznak egy 59 milliárd eurós alapot a 2027-2032 közötti időszakra.

A miniszterek a lakóépületek és a közlekedési eszközök károsanyag-kibocsátásának megadóztatását is támogatták, azzal a kitétellel, hogy az eredetileg tervezettnél egy évvel később, 2027-től vezessék be. Emellett megszavazták, hogy az ipari létesítményeknek és erőműveknek fizetniük kell, ha szennyeznek.

Továbbá megállapodtak egy 59 milliárd eurós szociális klímaalap létrehozásáról is a 2027-2032 közötti időszakra, amelynek célja, hogy segítse a lakosság alacsony jövedelmű rétegeit a zöld átállás költségeinek viselésében.

Litvánia volt az egyetlen ország, amely ellenezte a végső megállapodást, az alap kibővítését követelte. Lengyelország, Lettország és mások aggodalmukat fejezték ki az új karbonadó miatt, hangsúlyozva, hogy az jelentősen növelheti az állampolgárok kiadásait. Finnország, Dánia és Hollandia, amelyek nettó befizetők lennének a klímaalapba, pedig azt szerették volna elérni, hogy az kisebb legyen.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a délután északnyugat felől vékonyodik, szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben akár estig felhős maradhat az ég. Délelőttig a csapadékzóna az ország nagyobb részén áthalad, addig az északkeleti harmadban még havazásra, dél felé haladva egyre inkább havas esőre, esőre lehet számítani. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes, estétől akár szilárd halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél főként hazánk délnyugati felén megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.