Már 2 Celsius-fokos felmelegedés is jelentős szenvedésekkel járna a populáció egy részének, de egyes számolások szerint az emberi tevékenység a klímavédelmi vállalások ellenére is legalább 2,4 Celsius-fokos - tehát jóval a biztonságos szint feletti - globális hőmérsékletemelkedést okoz ebben az évszázadban. A Climate Action Tracker (CAT) nevű kutatói koalíció szerint például a Föld még akkor is jóval nagyobb mértékben fog felmelegedni az "ideálisnál" 2100-ig, ha 2030-ra valóban jelentősen lecsökken az üvegházhatású gázok kibocsátása. Az új vállalásokkal is nagyjából kétszer annyit fogunk kibocsátani 2030-ban, mint amennyi az 1,5 Celsius-fokos határérték tartásához kellene - vélik a CAT elemzői.
Hat órán belül halált okozhat a hőség
A Met Office az úgynevezett wet bulb hőmérsékletet számította ki, amely a hőség és a nedvesség kombinációjával jön létre. Melegebb hőmérsékleten az emberi test hűtése kizárólag a bőr felszínén keletkező izzadságcseppek elpárologtatásával lehetséges. A lehető legalacsonyabb hőmérsékletet, amelyet víz párologtatásával a levegő adott körülményei között el lehet érni, wet bulb hőmérsékletnek (WBT) hívják. Ha ez eléri a 35 Celsius-fokot, akkor a test már nem képes izzadással hűteni magát. Ilyenkor még az árnyékban ülő egészséges emberek is meghalhatnak hat órán belül.
A Met Office elemzése most 32 Celsius-fokban határozta meg a várható WBT-t, de ebben az esetben például a dolgozóknak rendszeresen pihenniük kell a hőkimerülés elkerülése érdekében, évente legalább 10 napot. Kiemelték továbbá, hogy ha a klímakrízis kezelésére vonatkozó törekvések sikertelenek maradnak és a globális hőmérséklet 4 Celsius-fokkal emelkedik, akkor már a világ lakosságának fele szenvedni fog a szélsőséges hőmérséklet okozta extrém terheléstől.
Nagy bajt okoz az extrém meleg
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A hőség a globális felmelegedés legnyilvánvalóbb hatása. Az elmúlt évtizedekben világszerte megháromszorozódott a szélsőséges meleg előfordulási aránya a városokban. 2020 nyarán például már az amerikai lakosság több mint negyede szenvedett az extrém hőség hatásaitól. Az érintettek olyan tünetekkel küzdöttek, mint például a hányinger és a görcsök. De a 2017-ig tartó két évtizedben is már legalább 166 ezer ember halt meg világszerte a hőhullámok következtében az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint.
