Berezvai szerint az élelmiszergyártóknak a termékük teljes életciklusára várható környezetterhelést közzé kellene tenniük. A szakember a GVH podcastjében hozzátette: a mostani gyakorlat szerint a csomagoláson többnyire csak a származási hely és a csomagolás újrahasznosíthatósága olvasható, az előállítás módja és más fontos mutatók rendszerint hiányoznak.
Szöllősi Réka élelmiszerpolitikai elemző és fenntarthatósági tanácsadó megjegyezte, hogy a szállítás és a csomagolás a környezetterhelés mindössze 10-10 százalékát teszi ki. Önmagában a szén-dioxid-kibocsátás sem meghatározó szempont, legalább ilyen fontos, hogy egy termék előállítása mekkora területet igényel. Összességében csaknem egy tucat körülményt kéne figyelembe venni, és bár az élelmiszerek környezetterhelését vizsgáló tudományok gyorsan fejlődnek, jelölésükre ma még nincs egységes nemzetközi szabvány. Kidolgozásuk alighanem versenyjogi kérdéseket is fölvetne - véli a szakértő.
Ez is érdekelhet
Borítókép: Getty Images
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
