Májustól a nyár végéig lehet számítani a tömegesen feltűnő, a talajhoz közel jellegzetesen, lassan repülő tőrösdarazsak feltűnésére. Főként kertek, parkok gyepén, korhadó fák vagy akár komposzt közelében találkozhatunk a rovarokkal. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az emberekre, háziállatokra nem veszélyesek, mi több, hasznosak is azáltal, hogy biológiai úton segítenek kordában tartani például a cserebogár-szaporulatot.
Lévén, hogy ártalmatlan élőlényekről van szó, a Magyarországon élő féltucatnyi faj irtása felesleges. Ráadásul az óriás tőrösdarázs védett, természetvédelmi értéke 50 ezer forint. Elpusztításuk éppen ezért törvénytelen is. A tudatlanság így is évről évre számos ilyen állat pusztulását okozza, amikor a munkájukat nem kellő szakmai felkészültséggel végző rovarirtók tömegesen mérgezik meg a tőrösdarazsakat.
Csak a lárvákra veszélyesek
A rovarcsalád hazai képviselői túlnyomórészt termetesek és látványos megjelenésűek. Az óriás tőrösdarázs, amelynek nősténye csaknem öt centiméteres, egyben Európa legnagyobb hártyásszárnyúja is. Ezek a rovarok nem azonosak a családi közösségekben élő, a ház körül gyakori és agresszív, jellegzetes fekete-sárga mintázatukkal jól elkülöníthető társas darazsakkal, köztük a lódarázzsal. A tőrösdarazsak is rendelkeznek fullánkkal, ezt azonban, ha nem fogja meg őket az ember, nem használják védekezésre, ahogy a mérgük sem támadásra, hanem a lárvák megbénítására szolgál. A tőrösdarazsak ugyanis parazitoidok: szaporodásukhoz, a peterakáshoz nagyobb rovarok, elsősorban lemezescsápú bogarak lárváira van szükségük.
Ez is érdekelhet
Megjelenésükre ott lehet számítani, ahol a talajban, a pusztuló fában, a komposztban nagy mennyiségben találnak cserebogár-, szarvasbogár-, orrszarvúbogár-, rózsabogárlárvát. Ezeket a faanyagon keresztül vagy magukat a talajba ásva a szúrásukkal bénítják meg, majd belepetéznek, a kikelő lárvájuk pedig belülről fogyasztja el a még élő pajort. A tőrösdarazsak éppen ezért nélkülözhetetlen elemei a kiskertek, parkok, ültetvények vegyszermentes, biológiai alapú rovarok elleni védelmének.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
