A kertek, parkok gyepén, vagy korhadó fák közelében, esetleg a komposztnál akár nagy tömegben is keringő termetes tőrösdarazsak az emberekre, a háziállatokra nem veszélyesek, ugyanakkor biológiai úton segítenek kordában tartani például a cserebogár-szaporulatot - figyelmeztet közleményében az MME.
Ártalmatlanságuk miatt a Magyarországon élő féltucatnyi faj irtása felesleges, ráadásul az óriás tőrösdarázs védett, természetvédelmi értéke ötvenezer forint, elpusztításuk éppen ezért törvénytelen is. A tudatlanság azonban évről évre számos ilyen állat pusztulását okozza, amikor a felesleges pánikkeltés hatására a munkájukat nem kellő szakmai felkészültséggel végző rovarirtók tömegesen mérgezik meg a tőrösdarazsakat.
A rovarcsalád magyarországi képviselői túlnyomórészt termetesek és látványos megjelenésűek. A nőstény csaknem öt centiméteres, egyben a kontinens legnagyobb hártyásszárnyúja is. Ezeket a rovarokat nem szabad összetéveszteni a családi közösségekben élő, a ház körül gyakori és agresszív, jellegzetes fekete-sárga mintázatukkal jól elkülöníthető társas darazsakkal, köztük a lódarázzsal. A tőrösdarazsak is rendelkeznek fullánkkal, ezt azonban nem az emberek ellen használják, ha azok nem fogják meg őket. Mérgük alapvetően nem fájdalomkeltésre, hanem lárvák megbénítására szolgál. A tőrösdarazsak ugyanis parazitoidok, szaporodásukhoz, a peterakáshoz nagyobb rovarok, elsősorban lemezescsápú bogarak lárváira van szükségük.
Megjelenésükre elsősorban ott kell számítani, ahol a talajban, a pusztuló fában, a komposztban nagy, gyakran jelentős mennyiségben találnak cserebogár-, szarvasbogár-, orrszarvúbogár-, rózsabogárlárvát. Ezeket a faanyagon keresztül vagy magukat a talajba ásva a szúrásukkal bénítják meg, majd belepetézzenek, a kikelő lárvájuk pedig belülről fogyasztja el a még élő pajort. A tőrösdarazsak éppen ezért nélkülözhetetlen elemei a kiskert, park, az ültetvény vegyszermentes, biológiai alapú rovarok elleni védelmének.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
