Nagyobb terméshozamot jellemzően műtrágyázással próbálnak elérni a mezőgazdaságban. 2020-ban a világ műtrágya-felhasználása meghaladta a 200 millió tonnát, ez azonban rontja a talaj állapotát és a talajvíz szennyezettségét is növeli – írja a Másfélfok - Éghajlatváltozás közérthetően című szakportálon megjelent cikkében a szakember. Hozzáteszi, Európa különösen kitett az orosz és marokkói importnak, az ukrajnai háború miatti áremelkedés pedig durván kihatott a műtrágyaárakra is, így a kérdés ellátásbiztonsági szempontból is jelentős.
A környezetkémikus szerint műtrágyák helyett alternatívát jelenthet a szennyvíziszap kijuttatása a talajra. Ez segíti a humusz megőrzését, véd az eróziós hatások ellen, javítja a talaj szerkezetét, vízgazdálkodását, valamint biztosítja, hogy a tápanyagok fokozatosan váljanak hozzáférhetővé a növények számára. „A szennyvíziszap, amelyből Magyarországon is évi 250 ezer tonna keletkezik, részben helyettesíthetné a műtrágyákat, azonban európai viszonylatban is nagy a szórás, hogy a helyi szabályozások milyen felhasználást engedélyeznek” – teszi hozzá.
Ez is érdekelhet
A jelenlegi magyar szabályozás alapján a szennyvíziszap használata a mezőgazdaságban csak olyan növény esetén engedélyezett, amelynek termése az iszappal nem érintkezik. Jurecska Laura kifejti, hogy a legnagyobb kockázatot a szennyvíziszapban felhalmozódó nehézfémek, antibiotikum- és gyógyszermaradványok jelentik. Ezek miatt nem lehet felhasználni a benne található többi értékes nyersanyagot. Megoldást jelenthetne viszont, ha a nehézfémeket az iszapkezelés során eltávolítanák a szennyvíziszapból. Mindez azért is fontos, mert az Európai Unió célul tűzte ki, hogy 2030-ra 50 százalékkal csökkenteni kell a mezőgazdaságban használt vegyszerek mennyiségét.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
