Ijesztő adatok érkeztek a 2023-as évről

A 2023-as év volt a második legmelegebb Európában, a világon pedig az eddigi legmelegebb a feljegyzések kezdete óta. A globális átlaghőmérséklet 1,48 Celsius-fokkal haladta meg az 1850 és 1900 közötti átlagot – közölte az Európai Unió műholdas Föld-megfigyelési programja, a Copernicus.

2023 volt az eddigi legmelegebb év a világon a Copernicus klímaváltozást figyelő szolgálatának (C3S) friss jelentése szerint. Mint írták, tavaly jegyezték fel az eddigi legmelegebb hónapot is, a napi globális hőmérsékleti átlagok pedig rövid időre több mint 2 Celsius-fokkal is meghaladták az iparosodás előtti szintet.

Több rekord is megdőlt

A globális átlaghőmérséklet júniustól kezdődően minden hónapban magasabb volt, mint a tavalyit megelőző eddigi legmelegebb 2016-os év azonos hónapjában. 2023-ban a globális átlaghőmérséklet 14,98 Celsius-fok volt, 0,17 Celsius-fokkal magasabb a 2016-osnál, 0,6 Celsius-fokkal magasabb az 1991-2020-as átlagnál és 1,48 Celsius-fokkal magasabb az 1850-1900-as, iparosodás előtti szintnél.

izzadó nő törli a homlokát
2023 volt az eddigi legmelegebb év a világon. Fotó: Getty Images

A jelentés szerint 2023-ban fordult elő először, hogy a globális átlaghőmérséklet az év során minden nap legalább egy Celsius-fokkal meghaladta az 1850-1900 közötti szintet. A tavalyi év napjainak csaknem fele több mint 1,5 Celsius-fokkal volt melegebb az iparosodás előttinél, novemberben pedig két napon is 2 Celsius-fokkal volt melegebb.

2023 novembere volt a világ valaha mért legmelegebb novembere, a felszíni levegő átlagos hőmérséklete ugyanis elérte a 14,22 Celsius-fokot, amely 0,85 Celsius-fokkal lépte túl az 1991 és 2020 közötti időszak novemberi átlagát, és 0,32 Celsius-fokkal haladta meg az előző legmelegebb novembert (2020). A szeptember és november közötti időszak átlaghőmérséklete pedig 15,30 Celsius-fok volt – ez 0,88 Celsius-fokkal haladta meg az ilyenkor átlagos hőmérsékletet.

Tavaly számos szélsőséges eseményt is feljegyeztek szerte a világon, köztük hőhullámokat, árvizeket, aszályokat és erdőtüzeket. A globális erdőtüzek becsült szén-dioxid-kibocsátása 30 százalékkal haladta meg a 2022-es adatokat, nagyrészt a Kanadában hosszan pusztító erdőtüzek miatt – írták.

A földfelszíni levegő több rekordot is megdöntő hőmérséklete hatással volt a tengerek és óceánok példátlanul magas felszíni hőmérsékletére is. A tengerfelszíni vizek globális átlagos hőmérséklete tartósan és szokatlanul magas maradt, áprilistól decemberig rekordszintet ért el. Noha a magas óceáni vízhőmérséklet fő tényezője az üvegházhatást okozó gázok koncentrációjának folyamatos növekedése, a jelenséghez 2023-ban jelentősen hozzájárult az El Nino időjárási jelenség is, amely erdőtüzeket, ciklonokat és hosszan tartó szárazságot okozott.

Csodafegyverre bukkantak a klímaváltozás ellen Franciaországban.

A valaha volt legmelegebb nyár és tél

A 2023-as év júliusa és augusztusa volt az eddigi legmelegebb július és augusztus a világban. A június és augusztus közötti időszak a legmelegebb évszak, 2023 decembere pedig a legmelegebb, minden korábbi rekordot megdöntő december volt a világon. Az átlaghőmérséklet az év utolsó hónapjában 13,51 Celsius-fok volt, ami 0,85 Celsius-fokkal haladta meg az 1991 és 2020 közötti időszak decembereinek átlaghőmérsékletét, és 1,78 Celsius-fokkal az 1850 és 1900 közötti időszak decembereinek átlagát.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Az uniós klímaváltozást figyelő szolgálat jelentésének Európára vonatkozó adatai szerint 2023 a második legmelegebb év volt a kontinensen. Az éves átlagos hőmérséklet 1,02 Celsius-fokkal volt magasabb az 1991 és 2020 közötti időszak átlagánál, ugyanakkor 0,17 Celsius-fokkal volt alacsonyabb, mint 2020-ban, az eddigi legmelegebb európai évben. Tavaly a hőmérséklet tizenegy hónapon át volt az átlag felett.

A 2022 decembere és 2023 februárja közötti időszak 2022-őt követően az eddig mért második legenyhébb tél volt Európában. A június és augusztus közötti időszak átlaghőmérséklete 19,63 Celsius-fok volt, ami 0,83 Celsius-fokkal haladta meg az ekkor szokásos átlagot, ezzel a tavalyi nyár az ötödik legmelegebb volt Európában. A szeptember és november közötti őszi időszak átlaghőmérséklete 10,96 Celsius-fok volt a kontinensen, 1,43 fokkal magasabb az átlagnál. Ezzel a tavalyi ősz a második legmelegebb volt Európában.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a délután északnyugat felől vékonyodik, szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben akár estig felhős maradhat az ég. Délelőttig a csapadékzóna az ország nagyobb részén áthalad, addig az északkeleti harmadban még havazásra, dél felé haladva egyre inkább havas esőre, esőre lehet számítani. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes, estétől akár szilárd halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél főként hazánk délnyugati felén megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +7 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.