A INPE műholdjai több mint 17 ezer tüzet észleltek, ami több mint kétszerese a 2019. októberi adatnak. A tüzek száma a térségben 25 százalékkal nőtt 2020 első 10 hónapjában. Az amazóniai esőerdők irtása Jair Bolsonaro elnök 2019-es hatalomra jutása óta terebélyesedik. Az államfő a térség fejlesztését hirdette meg a szegénység felszámolása céljával, ám környezetvédők szerint politikája az illegális fakivágás, a bányászat és az állattenyésztés elterjedését segíti.
Az erdőtüzek száma idén rekordnagyságúra nőtt, már az év első tíz hónapjában több tűz volt, mint 2019 egészében, amikor Brazília kihívta a nemzetközi közösség bírálatát az amazóniai esőerdők megsemmisítésének mértékével. A tüzek annak ellenére terjedtek el ilyen mértékben, hogy a brazil kormány július 16-tól betiltotta a tűzgyújtást a térségben a vetési szezon előkészítése miatt. A Természetvédelmi Világalap (WWF) szerint a kormány kudarcot vallott abban, hogy megakadályozza az erdőirtást. "Az erdőirtás mértékének növekedésével az elmúlt években a kormány nem vette figyelembe a kutatók figyelmeztetéseit arról, hogy az erdőirtás és az erdőtűz kéz a kézben jár. Az erdők kivágása után a bűnözők tüzeket gyújtanak, hogy megtisztítsák a területet a felgyülemlett szerves anyagtól" - mondta Mariana Napolitano, a WWF Brazília tudományos igazgatója.
Pantanalban, a világ legnagyobb mocsárvidékén szintén nőtt a tüzek száma októberben az egy évvel ezelőttihez képest. 1998 óta idén jegyezték fel a legtöbb tüzet a térségben. Október 25-ig egy év alatt a mocsárvidék 28 százaléka leégett a Rio de Janeiró-i Szövetségi Egyetem adatai szerint - ez majdnem akkora térség, mint Dánia területe. Napolitano annak a reményének adott hangot, hogy az esős évszak beköszöntével csökkenni fog az esőerdők és a mocsarak megsemmisítése.
Rekordot döntött az ausztráliai bozóttüzek füstje
Háromszor nagyobb kiterjedésű volt a 2019-2020-as pusztító erdő- és bozóttüzek füstfelhője a sztratoszférában, mint a korábban feljegyzett hasonló jelenségek bármelyike. Az ezer kilométer kiterjedésű füstfelhő három hónapig egybefüggő volt, 66 ezer kilométert tett meg és a Földtől 35 kilométer magasra szállt fel - derült ki a Communications Earth & Environment című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányból. A kanadai Saskatchewani Egyetem Űr- és Légkörkutató Intézetének tudósai annak a nemzetközi kutatócsoportnak voltak a tagjai, amely az amerikai űrkutatási hivatal műholdjai által gyűjtött adatokat elemezte az óriási füstfelhőről. "Amikor megláttam a műholdas méréseket a füstfelhőről 35 kilométeres magasságban, leesett az állam" - idézte az egyetem közleménye Adam Bourassa professzort, az intézmény kutatócsoportjának vezetőjét.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az ausztrál "fekete nyár" előtt, amelyben 5,8 millió hektár erdő pusztult el, a legnagyobb füstfelhőt a 2017-es nyugat-kanadai erdőtüzek okozták. Bourassa szerint az ilyen tüzek - mint az ausztráliai vagy a nyugat-kanadai - elég nagyok és melegek ahhoz, hogy saját füstviharfelhőket (pyrocumulonimbus) idézzenek elő. Ezek a füstviharfelhők elérhetik akár a sztratoszféra alsóbb rétegeit is. "Rekordok dőltek meg az atmoszférára gyakorolt hatásuk miatt. Annak tudatában, hogy a globális felmelegedés következtében jóval gyakrabban lesznek ilyen tüzek és azok hevesebbek lesznek, drámai változásokkal nézhetünk szembe a légkörben" - tette hozzá. A műholdak által gyűjtött adatok azt is megmutatták, hogy az ausztráliai tüzek füstje olyan mértékben akadályozta, hogy a napsugárzás a Földre jusson, amilyet még soha nem jegyeztek fel erdő- és bozóttüzek esetében.
Ez is érdekelhet
Az ausztrál katasztrófában harminchárman vesztették életüket, több mint háromezer otthon és 24 millió hektár földterület vált a lángok martalékává.
