Kiderült, mi okozza a szélsőséges havazásokat

Az Északi-sarkvidék jegének olvadása közvetlenül hozzájárul ahhoz, hogy több a szélsőséges havazás Európában - derült ki egy friss kutatásból.

Volt már a mainál is melegebb az Északi-sarkon. Részletek itt !

Egy múlt csütörtökön megjelent tanulmány szerint a 2018-as hideghullám nyomán hullott hó mintegy 90 százaléka vezethető vissza az Északi-sarkvidék jegének olvadására . A Nagy-Britanniát és Írországot, valamint Észak-Európa egyéb területeit 2018 februárja és márciusa között megbénító szélsőséges időjárási esemény, a Hartmut anticiklon okozta hóvihar és hideg csak Nagy-Britanniában 1,17 milliárd eurós kárt okozott naponta a becslések szerint. Egy nemzetközi kutatócsoport vizsgálatai szerint a heves havazásokat a Barents-tenger vizének különösen magas hőmérséklete okozta. Területének hatvan százaléka volt jégmentes a Beast from the East (Keletről jött fenevad) néven is emlegetett hideghullámot megelőző hetekben.

Északi-sark havazás hóvihar olvadás jégolvadás felmelegedés
Ha az Északi-sark jege teljesen elolvad, még durvább hóviharokra számíthatunk. Fotó: Getty Images

Az Északi-sarkvidék melegedésével a sarki ciklon - alacsony nyomású hideg levegőt tartalmazó légörvény - dél felé halad. "Úgy véljük, a tengerjég gyakorlatilag egy fedő az óceánon" - mondta Hannah Bailey, a Finnországban lévő Oului Egyetem tudósa. Mivel ez a "fedő" az Északi-sarkvidéken az 1970-es évek óta hosszú ideje eltünedezik, telente nagy mennyiségű nedvesség jut a légkörbe, ez pedig közvetlen hatással van a távolabbi déli területek időjárására, erőteljes havazásokat okozva- fejtette ki a szakértő.

140 gigatonna víz párolgott el

A tudósok a légköri vízpára izotópjait mérték a 2018-as szélsőséges időjárási eseményeket megelőző időszakban. Mivel az olvadt hóból származó pára más izotópokat tartalmaz, mint a nyílt vízből származó, képesek voltak pontosan meghatározni, mennyi nedvességet bocsátott ki magából a Barents-tenger ebben az időszakban. Méréseik szerint mintegy 140 gigatonnányi víz párolgott el a tengerből - ez az Európára hullott hó nedvességének 88 százaléka.

A kutatók szerint ha a jelenlegi melegedés folytatódik, a 2080-ra jégmentessé váló Barents-tenger lesz a kontinentális Európa téli nedvességének fő forrása. Ez a közlekedés és az infrastruktúra egyéb területeinek nagymértékű megzavarását hozza magával hó vagy eső formájában. Mindez akadályozza az élelem- és üzemanyag-ellátást, tönkremennek a termények. Bailey kiemelte: ellentmondásosnak tűnhet, hogy az északi-sarkvidéki melegebb vizek okoznak heves havazást Európában. "A természet azonban összetett, és ami az Északi-sarkvidéken történik, az nem maradhat az Északi-sarkvidéken" - mondta.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a déli óráktól északnyugat felől vékonyodik, szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben akár estig felhős maradhat az ég. Délelőttig a csapadékzóna az ország nagyobb részén áthalad, addig az északi országrészben akár vastagabb vizes, tapadó hóra, dél felé haladva egyre inkább havas esőre, esőre lehet számítani. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes, estétől akár szilárd halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél főként hazánk délnyugati felén megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.