Az évente elvégzett „Bayer Barometer” felmérésben olyan, a társadalom számára fontos kérdésekről kérdezik a magyarokat, mint például a fenntartható fejlődés, a tudománnyal kapcsolatos attitűd, valamint a korszerű megoldások az egészségügyben és a mezőgazdaságban. Ebben az évben a felmérés középpontjában olyan témák állnak, amelyekről sok szó esik mostanában: a vízellátási válság (mennyire ismerik a problémát és a következményeket, valamint a lehetséges megelőzési módokat) és az egészség megőrzése (mennyire használnak olyan alkalmazásokat, melyek a különböző egészségügyi adatokat rögzítik).
Mennyit tudnak a fiatalok a vízhiány problémájáról?
A kutatás során megkérdezett 20-30 év közötti magyar fiatalok 36 százaléka szerint hamarosan kifogyunk az ivóvízből, további 42 százalékuk viszont úgy véli, ez csak később következik majd be. A vízhiány felelőseiként saját magukat és az ipart jelölték meg legtöbben (49 és 30 százalék), de 25-25 százalék látja úgy, hogy a nagyvállalatoknak és a politikusoknak is felelősségük van ebben. Ugyanakkor a fiatalok véleménye szerint a vízellátási válság leküzdése nemcsak a gyárak és a nagyvállalatok, hanem mindenekelőtt az összes politikus és mindannyiunk feladata.
A vízhiány napi szintű következményei közül a legfájdalmasabbnak az élelmiszerek árának emelkedését tartják a felmérés során megkérdezettek, de a válaszadók megemlítették a növények kiszáradását, a tavak és folyók vízszintjének csökkenését, valamint az erdőtüzeket is. A magyar fiatalok többsége azt gondolja, a gazdálkodókat különösen veszélyezteti a vízhiány, és megoldásra van szükségük, például szárazságtűrő növényekre. A huszonévesek a fenntartható mezőgazdaságot jelölték meg a leginkább víztakarékos gazdálkodási formaként, és a többsége szerint a gazdálkodóknak először is szárazságtűrő növényfajokat, valamint új gazdálkodási technikákat és öntözőrendszereket kellene alkalmazniuk (37-37 százalék).
A magyar fiatalok a vízzel történő takarékoskodás jegyében fogmosás vagy borotválkozás közben elzárják a vizet, fürdés helyett többször zuhanyoznak, ritkábban mosnak, és tartályokat telepítenek az esővíz felfogására. Ugyanakkor mindössze csak a negyedük van meggyőződve arról, hogy víztakarékossági törekvéseik növelik a rendelkezésre álló víz mennyiségét. A válaszadók 72 százaléka szerint egyértelműen helytelen autót mosni aszályos időszakban.
Az egészségmegőrzés fontossága
A kutatás másik fő témaköre az egészségmegőrzés volt. A felmérésből kiderült, hogy a magyar fiatalok úgy vélik, érdemes mindenkinek már korán elkezdeni törődni önmagával, és ezt egész életében folytatnia kell. A huszonévesek közel fele jelezte, hogy az egészséges étrend, az elegendő alvás, a rendszeres testmozgás és a stressz csökkentése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy jó formában legyenek.
A felmérés kitért arra is, hogy mekkora a hajlandóság a fiatalokban arra, hogy egészségügyi probléma esetén orvoshoz forduljanak. A kutatás során a válaszadók 47 százaléka értett egyet azzal, hogy ilyen helyzetben az orvossal való személyes találkozás a legjobb, bár bizonyos esetekben – például receptfelírásnál vagy más szakorvoshoz történő beutalásnál – elégnek tartják a távkonzultációt. A felmérésből az is kiderült, hogy a hazai fiatalok fele egészségügyi szolgáltatóhoz fordul, ha egészséggel kapcsolatos tanácsra vagy információra van szükségük.
A kutatás arra szintén rámutatott, hogy a magyar fiatalok kihasználják a technológia által kínált innovációt és lehetőségeket: közel kétharmaduknak van a telefonján valamilyen egészséggel, testmozgással, étrenddel és kalóriák számlálásával kapcsolatos alkalmazás. Több mint a felük meg is mutatja az ezekben az alkalmazásokban rögzített adatokat az orvosának.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Emellett egyharmaduk motiválónak tartja ezeket az alkalmazásokat, és örül, hogy láthatja az egészséggel kapcsolatos paraméterek időbeli alakulását. Az alkalmazások emellett az idősekről való gondoskodásban is segítenek: a felmérésben szereplők 47 százalékának vannak olyan idősebb családtagjai, akik elektronikus eszközöket használnak az egészségük nyomon követésére és arra, hogy emlékeztessék őket az egészségmegőrző teendőkre (pl. a gyógyszereik bevételére vagy folyadék fogyasztására).
