Klímaváltozás: mégis túlélhetik a jegesmedvék?

Grönland délkeleti részén kutatók egy korábban nem ismert jegesmedve-populációra bukkantak, amelynek nincs szüksége tengerjégre a fennmaradáshoz. A más populációktól genetikailag is eltérő ragadozók a gleccserek édesvízből álló jégdarabjain vadásznak zsákmányra.

A jegesmedvék korábban regisztrált populációi többnyire tengerjégre szorulnak ahhoz, hogy fókára vadászhassanak. Az északi-sarkvidéki tengerjég kiterjedése azonban évtizedek óta egyre csak zsugorodik. A kutatók szerint a tengerjég nélkül is elboldoguló populáció felfedezése reménysugarat jelent, a Jeges-tengerbe ömlő gleccserek édesvízi jege "egy eddig nem ismert menedéket kínálhat a változó klíma elől".

jegesmedve
Egy grönlandi populáció reménysugarat jelent, hogy a jegesmedvék túlélhetik a klímaváltozást. Fotó: Getty Images

Az őslakosok már ismerték ezt a populációt

Az elszigetelt populációról a Science tudományos folyóiratban jelent meg tanulmány. A Washingtoni Egyetem Kristin Laidre vezette kutatói szerint több száz jegesmedvéről, az Ursus maritimus 20. ismert alcsoportjáról van szó. A populáció vizsgálata céljából a tudósok számtalan adatot használtak fel az elmúlt 36 évből a jegesmedvék mozgásáról és genetikájáról, és természetes környezetükben is megfigyelték az Északi-sarkvidéken honos emlősöket.

„Történelmi feljegyzésekből és őslakosok elmondásaiból már eddig is tudtunk arról, hogy él néhány medve ezen a vidéken, de fogalmunk sem volt arról, hogy milyen rendkívüli állatokról van szó” - írta Kristin Laidre a tanulmányban. A kiszámíthatatlan időjárás, a szakadékok tagolta hegyek és a heves havazások miatt a térséget eddig kevéssé kutatták.

Így is hatalmas veszély fenyegeti a jegesmedvéket

„Az itteni a földkerekség genetikailag leginkább izolálódott jegesmedve-populációja” - állapította meg a tanulmány egy másik szerzője, Beth Shapiro, aki szerint a délkelet-grönlandi jegesmedvék legalább több száz éve élnek más jegesmedve-populációktól elkülönülve. Az újonnan felfedezett jegesmedve-populáció a jéggé fagyott tengervizet is használja vadászatra közvetlenül a partvidéken, ebben a régióban azonban csak évi négy hónapon át van tengerjég, május végéig.

A kutatók összességében óva intenek a túlzott reményektől. „A kutatás alapján néhány jegesmedve túlélheti a klímaváltozást, de nem hiszem, hogy a gleccserek kínálta élettér nagyobb számban lenne képes befogadni jegesmedvéket, egyszerűen nincs belőle elegendő. Továbbra is arra számítunk, hogy a klímaváltozással együtt erőteljesen csökkenni fog a jegesmedvék száma az Arktiszon” - mondta Laidre.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a déli óráktól északnyugat felől vékonyodik, szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben akár estig felhős maradhat az ég. Délelőttig a csapadékzóna az ország nagyobb részén áthalad, addig az északi országrészben akár vastagabb vizes, tapadó hóra, dél felé haladva egyre inkább havas esőre, esőre lehet számítani. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes, estétől akár szilárd halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél főként hazánk délnyugati felén megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.