A növekvő veszélyek miatt egyre több ember számára döntő szempont a gyermekvállalás kérdésében az éghajlatváltozás – írta meg a szakember a Másfélfok.hu oldalon megjelent cikkében a Stanford Center for Innovation in Global Health (CIGH) felmérésére hivatkozva, amelyben a fiatalok éghajlati szorongását vizsgálták. A felmérésben több mint 10 ország (köztük három európai: Finnország, Franciaország és az Egyesült Királyság) mintegy 10 ezer fiatalja vett részt. „A válaszadók között jelentős mértékű pszichés szorongás tapasztalható az éghajlatváltozással összefüggésben. A fiatalok körülbelül háromnegyede érezte úgy, hogy ijesztő jövő elé néznek, mintegy fele úgy nyilatkozott, hogy olyan mértékben tapasztalt éghajlati szorongást, amely hatással volt mindennapi életére, és körülbelül egynegyedük jelezte, hogy fél a gyermekvállalástól a klímaválság miatt” – foglalta össze a felmérés eredményét a meteorológus.
Emellett az is kiderült a felmérésből, hogy sokan a korábban tervezettnél kisebb család alapítása mellett döntenek, vagy akár teljesen elállnak a gyermekvállalástól az éghajlatváltozás miatt. A válaszadók 40 százaléka pedig habozik a gyermekvállalással a negatív jövőkép miatt. Az éghajlatkutató szerint nem ok nélkül aggódunk gyermekeink jövőjéért a klímaváltozás kapcsán. A gyerekek egészsége ugyanis jobban megszenved minden negatív változást. Márpedig az UNICEF tanulmánya szerint a világ 2,2 milliárd gyermekéből egymilliárd extrém magas kockázatnak van kitéve a többi között a hőhullámok, a vízhiány, a fertőző betegségek és a levegőszennyezés következtében.
Szabó Amanda Imola felhívta a figyelmet arra is, hogy az éghajlatváltozás miatt különböző megbetegedések előfordulása jelentősen megnövekszik, ezek kétharmada pedig a gyermekeket érinti. Emellett az éghajlatváltozás jelentős hatással van a gyermekek jóllétére is. Az egyre gyakoribb természeti katasztrófák például megzavarhatják az oktatás menetét vagy ellehetetleníthetik azt. „Az egyetlen hosszú távú megoldás az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére az üvegházgáz-kibocsátás drasztikus csökkentése. Emellett szükséges a már elkerülhetetlen hatásokhoz való alkalmazkodás is” – írta az ELTE doktorandusza.
Ez is érdekelhet
„A kutatások azt mutatják, hogy a szociális szolgáltatások, például az egészségügyi ellátás fejlesztése, a tiszta vízhez és higiéniai szolgáltatásokhoz, az oktatáshoz és a biztonságos élelmiszerhez való hozzáférés javítása kulcsfontosságú az éghajlatváltozás kockázatainak csökkentéséhez és a gyermekek élhető jövőjének biztosításához. Mindez azonban nem elegendő, ha a globális üvegházhatású-gázkibocsátások nem érik el minél hamarabb a nettó nullát” – hangsúlyozta a szakember.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: