Eljuthatnak-e az ember által kibocsátott káros anyagok a talajvízen keresztül a tengerben elterülő törékeny korallzátonyok térségébe? - ezt kutatta Bayani Cardenas, a Texasi Egyetem hidrológusa 2019-ben a Luzon és Mindano szigeteket elválasztó Verde Island-szorosban.
Cardenas és nemzetközi kutatócsoportja a tengervízben lévő szén-dioxid és más gázok, valamint tápanyagok forrását a talajvíznek tulajdonította. A kutatók szerint felfedezésük megmutatta, hogy a tengerben élő korallzátonyok sebezhetőek a közösségek kibocsátotta szennyvíz, a mezőgazdaságban használt vegyszerek és más melléktermékek által. "Ki tudtuk mutatni ezen a helyen azt, hogy a talajvíz a törékeny korallzátonyok környezetének részét képezi. Kapcsolat van közöttük, amelyet a tudósok és a világ számos részén még nem ismernek el" - idézte Cardenast a Texasi Egyetem közleménye.
Hiába a szén-dioxid, a korallok jól vannak
A korallzátonyok régóta szenvednek a klímaváltozástól, különösen a 2014 és 2017 közötti időszakban észleltek a korallzátonyok 75 százalékán nagymértékű korallfehéredést, amelyet a tengervíz felmelegedése okoz. Ezzel szemben a korallokkal teli Fülöp-szigeteki tengerszoros térsége olyan sokszínű és élettel teli, hogy Cardenas az "óceán Amazonasaként" beszél róla: a talajvíz által a térségbe juttatott hatalmas mennyiségű szén-dioxid ellenére ugyanis a korallok jól gyarapodnak és virulnak.
Rogger E. Correa, az ausztráliai Southern Cross Egyetem kutatójának becslése szerint a talajvíz évente négyzetméterenként 989 gramm szén-dioxidot juttat az általuk tanulmányozott térségbe, amely vulkánok láncolata mentén terül el. Ez annyi, mintha két gépkocsit parkolnának le a tengerfenéken, amelyek egész évben szén-dioxidot bocsátanának ki a korallzátony minden hektárján.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
A szuperkorallok léte új kérdéseket és kutatási javaslatokat vetett fel a szakemberek számára, így például, hogy meg lehet-e őket honosítani más térségekben a következő években, amikor tovább növekszik a globális szén-dioxid-kibocsátás - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
