Rekordmeleg július: máris vesztettünk a klímaváltozás ellen?

Idén júliusban a globális átlaghőmérséklet immár 1,5 Celsius-fokkal meghaladta az iparosodási előtti átlaghőmérsékletet. Ez egy több szempontból is vészjósló mérföldkő, szakértők szerint azonban nem azt jelenti, hogy fel kellene adni a klímaváltozással szembeni küzdelmet.

Korábban megírtuk, hogy a Kopernikusz, az Európai Unió Föld-megfigyelési programja szerint az idei július volt a legmelegebb hónap a bolygón a mérések kezdete óta. Emellett az Európai Űrügynökség a napokban azt is bejelentette, hogy júliusban a globális átlaghőmérséklet-emelkedés túllépte a 1,5 Celsius-fokos határt – írja a The Conversation oldalán Ailie Gallant és Kimberley Reid, a melbourne-i Monash Egyetem klímakutatói. A híradások több esetben a 2015-ös Párizsi Megállapodásban foglalt vállalás elbukását emlegették, mintegy teljes évtizeddel hamarabb, mint ahogy arra az előrejelzések alapján számítani lehetett volna.

hőség, július, Ankara, Törökország, járókelők
Az idei július volt a valaha mért legmelegebb hónap a Földön. Fotó: Getty Images

„Ennyi volt? Vége a játéknak, vesztettünk? Nos, mint ahogy az minden téren lenni szokott a klímaváltozás esetében, ez a kérdés sem ennyire egyszerű” – fogalmaz a két szakértő. Hozzáteszik, az átlaghőmérséklet csak egy hónapra lépte túl a 1,5 fokos határt, majd visszacsökkent alá. Ráadásul nem 2023 júliusában fordult ez elő első alkalommal. Valójában már 2016 februárjában is hasonlóan magas átlaghőmérsékletet jegyeztek fel.

Miért lényeges a 1,5 fok?

Visszatérve a Párizsi Megállapodásra, 2015-ben úgy tűnt, a világ belátta, hogy lépéseket kell tenni a klímaváltozás megfékezése érdekében. Egy évtizednyi fáradságos vitát követően összesen 195 nemzet fogadta el az egyezményt, amelynek kimondott céja, hogy a globális felmelegedés mértékét 1,5 Celsius-fok alatt tartsa az iparosodás korszaka előtt mért szinthez képest. Ezáltal elkerülhetőek lennének az éghajlatváltozás legsúlyosabb hatásai. Érdemes persze megemlíteni, hogy önmagában a 1,5 fok semmilyen igazán fontos jelentőséggel nem bír. Bármilyen mértékű átlaghőmérséklet-emelkedés súlyosbítaná ugyanis a helyzetet. De akkor miért lényeges mégis, hogy pont itt húzták meg a határt?

„Lényegében a szakértők egy olyan küszöbértékként adták meg ezt a számot, amely már fokozott veszélyt jelenít meg. A Párizsi Megállapodás kimondja, hogy a veszélyes mértékű klímaváltozás elkerülése azt jelenti, hogy a globális hőmérséklet melegedését jóval 2 Celsius-fokos alatt kell tartani. Így született meg a 1,5 fokos küszöb” – mutat rá Gallant és Reid. És hogy mit tekinthetünk veszélyes mértékű klímaváltozásnak? Alapvetően azt a szintű felmelegedést, amely esetén a károkozás olyan széles körűvé vagy súlyossá válik, hogy azáltal már fenyegeti a gazdaságot, az ökológiai szisztémákat, a mezőgazdaságot, illetve magában hordozza olyan visszafordíthatatlan folyamatok kockázatát, mint a tengeri jégtakarók vagy az óceáni áramlatok összeomlása. Egyszersmind az ilyen mértékű felmelegedés olyan környezetet teremthet, amelyhez az emberi szervezet már nem képes alkalmazkodni.

A 1,5 fok egy olyan küszöböt jelent, amelyet átlépve a legjobb becslések szerint egy olyan szekéren találnánk magunkat, ahol a gyeplő már beesett a lovak közé.

Még most sem késő cselekedni

A két klímakutató szerint szó sincs arról, hogy fel kellene adnunk a küzdelmet, beletörődve a sorsunkba. Az ENSZ Kormányközi Éghajlatváltozási Testülete (IPCC) a 1,5 fokos melegedésre úgy tekint, mint egy kezdeti eltérésre a globális átlaghőmérsékletben az 1850 és 1900 közötti időszak átlagához képest. És miközben igaz, hogy ezt a küszöböt túllépte a 2023-as július, fontos hangsúlyozni, hogy az éghajlat sokkal több, mint egy egyszerű hónap.

A globális átlaghőmérséklet minden évben hol magasabb, hol alacsonyabb a felmelegedési trend mellett, hiszen az éghajlat is évről évre természetes módon változik. Az utóbbi néhány év melegebb volt, mint az átlag, de hűvösebb annál, mint amennyire meleg lehetett volna a La Niña jelenség következtében. Idén számottevő gyorsulás volt eddig megfigyelhető a felmelegedésben, ami zömében a csendes-óceáni El Niño éghajlati jelenség következménye. Azok az évek, amelyeket a ciklikusan visszatérő El Niño határoz meg, rendszerint melegebbek.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Éppen az egyes évek közötti eltérések kiszűrése érdekében a klímakutatók jellemzően több évtized átlagait veszik alapul a számításaikban. Ugyanígy az IPCC 2021-es jelentése is úgy definiálja a 1,5 fokos küszöböt, mint az első olyan 20 éves időszakot, amikor a felszíni levegő átlaghőmérséklete eléri a 1,5 fokos melegedést. A jelenlegi előrejelzések szerint ez leghamarabb a 2030-as évek kezdetén következhet be. Tehát az IPCC definiciója tükrében a globális átlaghőmérséklet a 2020-as és 2040-es évtized eleje közötti húsz évben haladhatja meg 1,5 fokkal az iparosodás előttit.

Veszélyesen közel a szakadék

„Mindez azt jelenti, hogy egyelőre nem buktuk el, hogy megfeleljünk a Párizsi Megállapodás céljainak. De az idei július megmutatta, hogy veszélyesen közel vagyunk a határvonalhoz” – hívja fel a figyelmet Gallant és Reid. Hozzáteszik, ahogy a világ egyre inkább felmelegedik, mind több és több olyan hónapot fogunk átélni, mint a legutóbbi július. Lehetséges-e egyáltalán a felmelegedés mértékét 1,5 fok alatt tartani? A szakértők szerint talán igen. Ehhez azonban rendkívül drasztikusan vissza kellene fogni az üvegházhatású gázok kibocsátását. Máskülönben minden bizonnyal túllépjük a Párizsi Megállapodás célértékét nagyjából az elkövetkező évtizedben.

De tegyük fel, hogy éppen ez is történik. Akkor vajon fel kellene adnunk minden olyan erőfeszítést, amely az éghajlatváltozás megfékezésére irányul? „Aligha. A 1,5 fok rossz. Az 1,6 fok még rosszabb. A 2 fok annál is rosszabb. A 3 fok pedig elképzelhetetlenül szörnyű. Minden plusz lépés számít. Minél közelebb maradunk a határvonalhoz – még ha át is lépjük azt –, annál jobb” – szögezik le az ausztrál klímakutatók.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a délután északnyugat felől vékonyodik, szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben akár estig felhős maradhat az ég. Délelőttig a csapadékzóna az ország nagyobb részén áthalad, addig az északkeleti harmadban még havazásra, dél felé haladva egyre inkább havas esőre, esőre lehet számítani. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes, estétől akár szilárd halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél főként hazánk délnyugati felén megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +7 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.