Az intézet jelentése szerint a felszíni átlaghőmérséklet június eleje és augusztus vége között 16,82 Celsius-fok volt, 0,71 Celsius-fokkal magasabb, mint az 1991-től 2020-ig mért augusztusi átlaghőmérséklet. Az idei augusztus 1,51 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti szintet. Ez a tizennégyhónapos időszak 13. hónapja, amikor a felszíni levegő globális átlaghőmérséklete meghaladta az iparosodás előtti szint 1,5 Celsius-fokos értékét.
Míg az idei nyár Európa nyugati és északi részén a szokásosnál több esőt hozott, a kontinens déli és keleti részén nem ritkán aszályokkal járó szárazság is kialakult. „Az utóbbi három hónapban volt a legforróbb június és augusztus, a legmelegebb nap és a legforróbb nyár” – sorolta Samantha Burgess, a szolgálat igazgatóhelyettese.
Hozzátette, nagy a valószínűsége, hogy 2024 a legmelegebb év lesz a feljegyzések kezdete óta. Az idei nyár szélsőséges időjárási jelenségei ugyanis vélhetően csak erősödnek, egyre súlyosabb hatást gyakorolva az emberekre és a bolygóra, amennyiben nem teszünk lépéseket az üvegházhatású gázok csökkentésére. „Jelentős lehűlésre lenne szükség az elkövetkezendő hónapokban ahhoz, hogy mégse az idei év váljon a legforróbb nyárrá. Erre utaló jeleket azonban egyelőre nem látunk” – jelentette ki Carlo Buontempo, a Copernicus igazgatója.
Borítókép: Getty Images
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
