Szellentésadót vezetnek be a dánok a klímaváltozás ellen

A világon elsőként megadóztatják Dániában 2030-tól az állattartó gazdákat a szarvasmarhák, disznók és bárányok által a légkörbe juttatott üvegházhatású gázok mennyisége alapján.

Az intézkedés is hozzájárul ahhoz, hogy az 1990-es szinthez képest 70 százalékkal tudják csökkenteni 2030-ra az üvegházhatású gázok kibocsátását – közölte Jeppe Bruus adóügyi miniszter. Egy tonna szén-dioxidnak megfelelő üvegházhatásúgáz-kibocsátás után 2030-tól 300 dán koronát (16 ezer forint) kell majd fizetniük az állattartóknak, 2035-től pedig ezt 750 koronára (40 ezer forint) emelik. A 60 százalékos adójóváírások nyomán azonban a tényleges adóteher 120 dán korona (6 ezer forint) lesz tonnánként, majd 300 korona (16 ezer forint) 2035-től.

Dánia, szarvasmarha, tehenek, mező, szélerőművek a háttérben
Dániában mintegy másfél millió szarvasmarhát tartanak a gazdák. Fotó: Getty Images

Bár a légkörbe kerülő szén-dioxid elsősorban a klímaváltozásban játszott szerepe miatt kap nagy figyelmet, a metán nagyjából 87-szer több hőt nyel el húsz év alatt az amerikai óceán- és légkörkutatási hivatal szerint. 2020 óta különösen gyorsan emelkedett a légkörbe bocsátott metán mennyisége a szeméttelepek, a földgáz- és kőolajkitermelő rendszerek és a haszonállatok révén. Utóbbi az emberi tevékenység okozta metánkibocsátás mintegy 32 százalékáért felelős az ENSZ adatai szerint.

Dániában egy átlagos szarvasmarha 6,6 tonna szén-dioxidnak megfelelő üvegházhatású gázt bocsát ki évente. A dán statisztikai hivatal adatai szerint 2022-ben csaknem másfél millió szarvasmarhát tartottak az ország területén. A dán adóügyi miniszter elmondta, az új adónak köszönhetően nagy lépéssel közelebb kerülnek ahhoz, hogy Dánia klímasemlegessé válhasson 2045-re. Hozzátette: elsőként vezetnek be valós karbonadót a mezőgazdaságban, és remélik, hogy más országok is csatlakoznak majd.

Egy 2021-ben közölt tanulmány szerint segíthet mérsékelni a szarvasmarhák által kibocsátott metán mennyiségét, ha takarmányukba hínárt is kevernek a gazdák.

Az ügyben hétfőn este született megállapodás a kormány és az állattartó gazdák képviselői között. A szakmai egyeztetéseken részt vevő, legnagyobb dán környezetvédelmi szervezet történelmi kompromisszumnak nevezte az adó bevezetését. A szervezet vezetője, Maria Reumert Gjerding kiemelte, hogy az új karbonadó megalapozza az élelmiszeripar átrendeződését 2030 után. Az adóról szóló tervezetet még jóvá kell hagynia a dán parlamentnek, de ez várhatóan akadálytalanul meg fog történni a kérdésben kialakult széles körű konszenzus miatt.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a déli óráktól északnyugat felől gyorsan szakadozik, csökken a felhőzet. Délelőtt a csapadékzóna tovább halad kelet felé, amely az északi, északkeleti tájakon még kisebb havazást, délebbre esőt, havas esőt egyaránt okozhat. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél nagy területen megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.