A kéjgáz, azaz a dinitrogén-oxid (N
2O) üvegházhatású gázként háromszázszor erősebb, mint a szén-dioxid , ráadásul több mint 100 éven át megmarad a légkörben. Egy, az amerikai Auburni Egyetem szakemberei által vezetett, 14 ország 48 kutatóintézete tudósainak részvételével végzett kutatás kimutatta, hogy a kéjgáz-kibocsátás gyorsabb mértékben nő az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) által készített kibocsátási forgatókönyveknél, és megegyezik az üvegházhatású gázok kibocsátásának azon előrejelzésével, amely elvezethet a globális átlaghőmérséklet 3 Celsius-fok fölötti emelkedéséhez. Érdemes hozzátenni: a párizsi klímaegyezmény kevesebb mint 2 Celsius-fok, ideális esetben nem több mint 1,5 Celsius-fokban korlátozza a felmelegedést.
A Nature című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a nitrogén-dioxid-kibocsátás 20 százalékkal nőtt az iparosodás kora előtti időszakhoz képest: az 1750-es 270 ppb-ről (az egész milliárdod része) 2018-ig 331 ppb-re. A leggyorsabb növekedést az utóbbi 50 évben figyelték meg az emberi tevékenység által előidézett kibocsátás miatt. "A légköri kéjgáznövekedést túlnyomó részben a mezőgazdasági tevékenység idézi elő, az egyre növekvő kereslet az élelmiszerre és az állati takarmányra pedig tovább fogja növelni" - mutatott rá Hanqin Tian professzor, az Auburni Egyetem Klíma és Globális Változás Kutatóintézetének igazgatója, a tanulmány társszerzője.
"A tanulmány az eddigi legátfogóbb és legrészletesebb képet adja a kéjgázkibocsátásról és annak hatásáról a klímára. Ez az új elemzés azonosítja azokat a tényezőket, amelyek a kéjgáz folyamatos légköri növekedését okozzák, illetve felhívja a figyelmet arra, hogy hatékony csökkentési stratégia kidolgozására van szükség, ha korlátozni akarjuk a globális felmelegedést és el akarjuk érni a kitűzött klímacélokat" - közölte Parvadha Suntharalingam, a Kelet-Angliai Egyetem Környezettudományi Iskolájának a kutatója, a tanulmány társszerzője.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
