Amilyen aprók, a kullancsok annyira veszélyesek a kisállataink számára, mivel többféle, akár igen súlyos tüneteket eredményező betegséget is terjeszthetnek. A legtöbb fertőzés a kullancsok aktivitásához illeszkedve tavasszal és most, ősszel történik, de nyáron és még akár a téli fagyban is előfordulhat. Az erdőket járó kutyák esetében gyakrabban találkozhatunk a kellemetlen élősködőkkel, de jelenlétük macskák testén sem példa nélküli, az általuk terjesztett betegségek többsége pedig a cicák szervezetére is veszélyt jelent.
Ilyen például a Lyme-kór, melynek átadásához a kullancsnak 36-48 órát kell a kutya vagy a macska testébe tapadnia - ezért a közös séták vagy macskák esetében a bozótos-erdős területeken való csatangolás után az állatok átvizsgálása és az azonnali kullancs-eltávolítás döntő jelentőségű. Ha megtörtént a fertőzés, a tünetek többnyire később, csak 2-5 hónap múlva jelennek meg: közéjük tartozik a láz , a levertség, a gyengeség, az ízületi fájdalom és a megduzzadt nyirokcsomók (az embereknél tapasztalható, kokárdaszerű kiütés a csípés helyén a kutyáknál és a macskáknál nem jellemző). Kezeletlenül nagyon veszélyes lehet a betegség a vesékre, és akár halált is okozhat. Ha a vérvétellel az orvos igazolja a fertőzést, akkor általában antibiotikummal kezelik az állatot. Jó hír, hogy kutyák számára már létezik a betegség ellen vakcina - a macskák azonban sajnos még nem ilyen szerencsések.
Nem csak a Lyme-kór jelent veszélyt
A Lyme-kórhoz hasonló tünetekkel jár az anaplazmózis, amelynek érintettjei szintén lehetnek kutyák és macskák is. A tünetegyüttes e betegség esetében kiegészül a kisállatok életére igen veszélyes hányással, hasmenéssel is. Mindez pár héttel a csípés után jelentkezik, a kezelés pedig szintén antibiotikumos. Kutyák esetében néha megesik, hogy az állat immunrendszere átmenetileg győzni látszik a betegség felett, amely azonban megfelelő kezelés nélkül gyengeség, egyéb betegség vagy stressz miatt újra aktivizálódhat.
A babéziózis potenciálisan mindkét állatfajt, de inkább a kutyákat veszélyezteti: életveszélyes megbetegedés, amely az állat vörösvértestjeinek pusztulásához vezet (hasonlóan az embereket támadó maláriához, ezért a betegséget "kutyamaláriának" is nevezik.) A betegséget magas láz, levertség, sötét színű (vöröses vagy barnás) vizelet, sárgás bőrszín és a szemfehérje elszíneződése, olykor mozgászavar jelzi, macskák esetében - esetükben ez a betegség itthon rendkívül ritka - pedig megtörténhet, hogy a beteg állat hirtelen elájul, sokkot kap. A kullancsnak itt is két-három napot kell eltöltenie az állat testében, hogy átadja a fertőzést, ezért ha azonnal eltávolítjuk a parazitát , megelőzhetjük a betegség kialakulását. A tünetek a megfertőződést követően 7-21 nap alatt jelentkeznek, és sokszor az állat halálát okozzák, túlélés esetén pedig súlyosan károsodott belső szervekkel (elsősorban vesékkel) számolhatunk. Létezik ellene vakcina, de nem ad teljes védelmet, így jobb, ha inkább a megelőzésre koncentrálunk.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A vérlemezkéket károsítja mindkét állatban a bartonellózis , amelyet láz, szívproblémák (szívizomgyulladás), étvágytalanság, duzzadt nyirokcsomók, ízületi fájdalom, sántaság és szemgyulladás jelez a kutyáknál - macskáknál megesik, hogy egyáltalán nem jelentkeznek tünetek, de ha mégis, akkor általában magas lázat lehet mérni.
Kutyák betegsége továbbá az ehrlichiosis/vérzéses kullancsláz - ez általában orrvérzésben vagy bőr alatti bevérzésekben mutatkozik meg 1-3 héttel a fertőzés után. Ha ilyen jeleket észlelünk, azonnal vigyük orvoshoz a kutyát, hogy minél előbb megkezdhesse a kezelését, mert csak így lehet elkerülni a súlyosabb szövődményeket - például a látás elvesztését.
Bizonyos nőstény kullancsok nyálán keresztül olyan toxin is juthat az állatok szervezetébe, amely a központi idegrendszert támadva bénulást okoz egy héttel a csípés után (illetve hangképzési és táplálkozási zavarokat). Ez az úgynevezett kullancscsípés-paralízis - amely csak a kutyákat érinti, mert a macskáknál ez a toxin különös módon nem okoz egészségügyi zavart.
A kutyák megbetegedése lehet még a fentieken túl a hepatozoonosis, amelyet mediterrán országokban honos (és onnan akár igen messzire is eljutó) kullancsfajták terjesztenek. Ez a betegség annyiban más a fentiekhez képest, hogy nem csípés útján terjed, hanem akkor, ha egy fertőzött kullancsot fogyaszt el az állat. Fájdalom, mozgásképtelenség, láz és teljes étvágyvesztés jelzi, és nagyon veszélyes lehet kezelés nélkül. Ha a kutya alapos (antibiotikumos és gyulladáscsökkentő) kezelés után túléli a betegséget, még évekig utókezelés lehet szükséges, hogy ne újuljon ki a kór.
Ez is érdekelhet
Felelős gazdákként a leghelyesebben akkor járunk el, ha a kisállataink bőrének folyamatos ellenőrzés mellett a megelőzésről is gondoskodunk, hiszen már számos kullancs elleni készítményt (nyakörvet, sprayt, spot-ont) választhatunk - miután egyeztettünk az állatorvossal, hogy kedvencünk számára melyik is lenne a leginkább ajánlható.
Legjobban: