Radioaktív állatok őrzik a világháború rémtetteit

Van néhány állatfaj, ami a nukleáris tesztek és katasztrófák hosszú távú, mai napig mérhető hatásaival küzd.

A trópusi óceánoktól kezdve a németországi erdőkön át a japán hegyekig a nukleáris tesztekből és katasztrófákból származó sugárzás világszerte megjelenik az állatvilágban – számol be a nukleáris szennyezésről a National Geographic.

tengeri teknős, búvár
A tengeri teknős az egyik állatfaj, amiben kimutatható a radioaktív sugárzás. Fotó: Getty Images

A bolygó körül keringő por is terjesztheti

A tengeri teknősök számára kevés tökéletesebb élőhely létezik, mint az Ausztrália és Hawaii között félúton elterülő hűvös csendes-óceáni víz. Illetve tökéletes lenne, ha nem vennénk figyelembe a sugárzást, amely áthatja. A második világháború alatt ugyanis az Egyesült Államok 43 alkalommal tesztelt ott nukleáris fegyvereket, majd a keletkezett radioaktív hulladékot egy betonsírba temette, amely azóta szivárogni kezdett. Most a tudósok a hulladék nukleáris nyomait fedezték fel a környező vizekben élő tengeri teknősök páncéljában.

A világ radioaktív szennyezésének nagy része a 20. században a nagy erejű fegyverek kifejlesztéséért versengő világhatalmak által végzett kísérletekből származik. Az Egyesült Államok 1948 és 1958 között az Enewetak-atollon tesztelt nukleáris fegyvereket. 1977-ben kezdték meg az atoll megtisztítását a radioaktív hulladéktól, amelynek nagy részét betonba temették az egyik ottani szigeten. A természet viszont nem felejt – hangsúlyozza Georg Steinhauser, a Bécsi Műszaki Egyetem kutatója. A radioaktivitás szakértője szerint a tisztítás során megzavarták az atoll lagúnájában leülepedett szennyezett üledéket, amit aztán a teknősök úszás közben lenyeltek. 

A fegyverkísérletek azáltal is terjesztik a szennyeződést, hogy a sugárzó por és hamu, az úgynevezett hullópor a bolygó körül kering, és távoli vidékeken is megtelepszik.Bajorország erdeiben például egy-egy vaddisznón alkalmanként elképesztő mennyiségű sugárzást mérnek. A tudósok sokáig azt feltételezték, hogy ezt a közeli Ukrajnában található csernobili atomerőmű 1986-os katasztrófája okozta. Egy nemrégiben készült tanulmány azonban kimutatta, hogy a bajor vaddisznókban lévő sugárzás akár 68 százaléka a globális nukleáris kísérletekből származik, amelyeket Szibériától a Csendes-óceánig bárhol végezhettek. A vaddisznók a szarvasgombák fogyasztásával fertőződtek meg, amelyek a közeli talajban leülepedett nukleáris sugárzásból származó sugárzást szívták magukba.

Több mint harminc évvel a csernobili atomkatasztrófa után még mindig ki lehet mutatni a radioaktivitást az ukrajnai tehenek tejében. Részletek

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a déli óráktól északnyugat felől vékonyodik, szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben akár estig felhős maradhat az ég. Délelőttig a csapadékzóna az ország nagyobb részén áthalad, addig az északi országrészben akár vastagabb vizes, tapadó hóra, dél felé haladva egyre inkább havas esőre, esőre lehet számítani. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes, estétől akár szilárd halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél főként hazánk délnyugati felén megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.