„Míg korábban a falusi portán láncra kötött kutya egyszer csak oldalra dőlt, és meghalt, ma MR-t csinálunk és megmentjük” - így működik a képalkotó diagnosztika állatoknál

Egy fiatal pár aggódó tekintettel járkál fel és alá, láthatóan feszülten lesik az ajtón kiszűrődő hangokat. „Szerinted már bent van az MR-ben?” „Hát, kattogni kattog, és csak ő van bent...” „Hihetetlen, hogy egy hete még felfutott a lépcsőházban séta után.” Hol leül, hol felpattan a pár.

Állatorvosi rendelőben vagyunk, ahol a kisállatok számára olyan képi diagnosztikai vizsgálatokat tudnak elvégezni, ami országos szinten viszonylag kevés helyen megoldható. Néhány évtizede még az is csoda volt, ha vért vettek egy állattól, és azt laboratóriumi körülmények között megvizsgálva kiderült, mi is az igazi baj, valami olyasmi, ami nem látszik. Most pedig itt egy központ, ahol még az emberek számára sem könnyen elérhető MRI- és CT-gépekkel vizslatják a kis kedvencek belső szerveit, csontjait.

MR technika: Egy mesterségesen fenntartott erős mágneses térbe helyezik a vizsgált testrészt. Ez az erőtér elbillenti a hidrogénatomokban a protonok tengelyének irányát. Azért alkalmas a hidrogén a tanulmányozásra, mert elegendő mennyiségben van jelen, és páratlan protonszámú. A test körülbelül 70 százalékát víz alkotja, amely részben hidrogénből épül fel. Ezeket a szkennelés alatt, rétegenként, pluszenergiával „bombázzák”, ezzel megváltoztatják a tengelyek dőlését. Ezután a proton, miközben „igyekszik” visszaállítani eredeti dőlésszögét, a kapott energiát visszasugározza. Ezt a visszasugárzott energiát képes mérni a készülék, és ez alapján rekonstruálható a háromdimenziós kép is. Így, tetszőlegesen beállított síkokban képeket készítenek, amelyekből információt nyernek az adott térfogaton található szövetek víztartalmáról, sűrűségéről, végső soron az anyagáról, mely a strukturális elemzésekhez szükséges. „A képalkotás azon alapul, hogy mennyi proton van az adott szervezetben. Minél nagyobb egy test, annál több. Így minél több protonunk van, annál több jelünk is, és minél több jel van, annál részletgazdagabb a felvétel. Ha nagyon pici állattal érkeznek hozzánk, akiben igen kevés proton van, akkor hosszabb ideig kell vizsgálnunk ahhoz, hogy elegendő információnk legyen, és tudjunk használható képeket csinálni. Ehhez kell profi csapat, altatóorvostól operátoron és asszisztensen át a radiológusig.”- foglalja össze dr. Kerekes Zoltán állatorvos, a Vet-Scan munkatársa. Tudva, hogy egy ilyen modern készülék ára százmilliós is lehet, elgondolkodtató, hogy célzottan az állatok számára használt eszközökkel találkozhatunk egy ilyen központban.

„Ezek a gépek, amelyeket használunk, emberek vizsgálatára készültek. Ám a nagy térerejű MR-készülékek, mint amilyen a mi berendezésünk is, hosszas munkával alkalmassá tehetők állatok precíz és részletes vizsgálatára is – magyarázza a szakértő – A világon számos helyen működik állatorvosi egyetemeken, magánklinikákon képalkotó diagnosztikai részleg, de az, hogy egy intézmény kizárólag tomográfiás képalkotó diagnosztikával foglalkozzon, professzionális berendezésekkel, felkészült csapattal, igen ritka; talán még egy van Európában. Mi a képalkotó diagnosztikára fókuszálunk, ez a szenvedélyünk.

A számítógépes tomográfia (CT) a diagnosztikai képalkotás egyik legfontosabb felfedezése. Az első klinikai CT-vizsgálatot emberen 1971. október 1-jén végezték Angliában, egy prototípus EMI fejszkenner segítségével. Minden részfeladatot az adott területre specializálódott kolléga lát el; állatorvos végzi az altatást, diplomás radiográfus kezeli a berendezéseket, állatorvos-radiológus értelmezi a képeket.”

Már érkezik is a következő kutyus, aki megadóan ül a rendelő kövén, és mélán nézegeti a körülötte állókat. Még el sem bódították, mégis egykedvűen, mozdulatlanul várakozik. Az egyik munkatárs simogatja és beszél hozzá, de láthatóan határozottan tartja is az állatot. Az állatorvos vénát szúr, és lassan adagolja az altatószert. Közben folyamatosan ellenőrzi a szívverést és a pupillákat. Minden rendben, irány az MRI készülék.

„Sokan kérdezik, hogyan lehetséges, hogy manapság ennyi daganatos állat van. A helyzet az, hogy az elmúlt évtizedekben az emberek vizsgálatára kifejlesztett technikák lépésről lépésre teret kaptak az állatorvoslásban is. Míg a falusi portán láncra kötött kutya egyszer csak oldalra dőlt és meghalt, nálunk egy „láthatatlan” betegséget is képes láthatóvá tenni a modern technika."
A gazdák állataikhoz való viszonya is nagyon megváltozott szerencsére az elmúlt évtizedekben. "Mint az embereknek, úgy a körülöttük élő állatoknak is módosultak az életkörülményei, gyakran a gazdákkal azonos környezetben laknak, tovább élnek, sokszor más dolgokat esznek, mint amire a szervezetüknek igazából szüksége lenne, és a civilizációs hatások őket is érik. Így nem csoda, hogy körükben is több a daganatos megbetegedés."

A vizsgálat közben folyamatosan figyelik a készülő képeket, és gyakran menet közben is alakítanak a folyamaton. "Megesik, hogy CT-vel kezdődik egy vizsgálat, de időközben kiderül, hogy olyan rétegeket is látnunk kell, amelyek csak MR vizsgálattal feltárhatók; ezek jellemzően lágyszövetek. Ilyenkor egyszerűen egyik gépről a másikra visszük át az állatot, természetesen a gazdával való egyeztetést követően.”

A monitoron folyamatosan változnak a képek. Egy gerincoszlop látszódik, körülötte szürkés foltok. A radiológus szakember felszisszen a következő éles kép után. Kerekes doktornak mutatja, aki nagyot sóhajt. Ezt a kutyát azért hozták, mert az egyik lábával képtelen mozgásra. "Itt – mutatja a monitoron – egy ízületet kellene látnunk, azonban felismerhető, hogy az egész terület csontosodott… Ez egy visszaállíthatatlan állapot sajnos."

Erről eszembe jut Szotyi, a háromlábú vizsla. Ma már ősz szakálla és páratlan számú lába sem akadályozza abban, hogy levadássza a szemtelen macskákat. Őt is egy utolsó pillanatban elvégzett MR vizsgálat és az utána következő műtét mentette meg a lábujjai között kezdődő daganatos megbetegedés tragikus végétől. Három ép lábának használata csak pisilés közben akadályozza, ugyanis amikor elfelejti a helyzetét, egyet felemel, és elkerülhetetlenül oldalra dől...

Kerekes doktornak már az egyetemi tanulmányai alatt is a képalkotó diagnosztika volt a kedvence. Különösen a lovak röntgen- és ultrahang-vizsgálata érdekelte, ami hat-hét éven keresztül kísérte pályáját. Egy radiológiaprofesszor, aki mentorként segítette, felhívta a figyelmét, hogy ha tanulni szeretne, akkor egy jó lehetőség nyílt az Egyesült Államokban. „Így történt, hogy Észak-Karolinában találtam magam, az Egyetemen. Papíron kutatási asszisztensként dolgoztam két évig, valójában a radiológiai klinika napi munkájában vettem aktívan részt. Meghatározó időszak volt ez az életemben, olyan szakmai tudást, emberi támogatást kaptam, ami most is minden napomat meghatározza. Ezek után az Egyesült Királyságban dolgoztam egy radiológiai magánklinikán, ahol szintén rengeteg ismeretre és gyakorlatra tehettem szert. Ez egy élethosszig tartó tanulási folyamat, amit nagyon imádok!”

Ha azt gondoljuk, hogy ezen a klinikán kizárólag kutyák és macskák vizsgálata zajlik, nagyot tévedünk. „Volt nálunk már óriás teknős is, aki épphogy befért a készülékbe…de a sünöktől kezdve, az antilopon keresztül, a patkányokon át sokféle állatot vizsgáltunk már” - emlékszik vissza Krisztián, aki a profi felvételeket készíti. Mellette ülve és bámulva ugyanazt a képernyőt, amin keresztül folyamatos követeztetéseket von le, nehéz nem úgy nézni rá, mint egy űrhajó kilövése előtti pillanatokat asszisztáló tudósra. A képernyőn a felvételek milliméterekre metszik az élő szövetet, és ebből alakul a komplex kép. „Ez abszolút fizika, ami az anatómiával találkozik; mi az adatokból alkotunk diagnózist.  Dolgozom másik helyen is, ahol emberek vizsgálatát végezzük, de imádok ide jönni, elcsendesedni, állatokkal foglalkozni.”

A készülék kattog, egy újabb elaltatott kutya fekszik benne; különböző méretű szivacsokkal ki van támasztva, hogy a megfelelő pozícióban készülhessenek a vizsgált testrészről a felvételek. Bizonyos időszakokban bemennek hozzá, ellenőrzik, hogy minden rendben, megnézik a szívverését. Az egész helyiséget a folyamatos hangos kattogás ellenére áthatja valamilyen nyugalom.

„Amikor egy rétisast kell súlyos betegen Budapestig szállítani a Hortobágyról, akkor a kétszáz kilométer távolság irreálisan hosszúnak tűnik, de megéri! – mondja Dr. Déri János állatorvos, mikrobiológus, a hortobágyi Madárkórház és Madárpark igazgatója. Mivel az állat olyan problémával küzdött, amit egyéb képalkotó eljárásokkal, röntgennel, ultrahanggal vagy laborvizsgálattal nem lehetett diagnosztizálni, ezért fordultunk Dr. Kerekes Zoltánhoz. Ő nagylelkűen felajánlotta, hogy szakmai érdekességként is és az alapítványunk megsegítése érdekében is teljesen ingyen elvégzik számunkra az MRI-vizsgálatot.

Ez is érdekelhet

macskaegészség

Háziállat etetése: mit adhatok a macskámnak, és mi az, amit tilos?

kutyaétrend

Felelős állattartás: mivel etethetem a kutyámat, és mivel okozok bajt?

kutyatartás

Túlélőkészlet friss gazdiknak – ezeket szerezd be, ha kutyát fogadsz örökbe

víruskutatás

Új, egzotikus vírust fedeztek fel, hála egy macskának

Ez egy világelsőként végzett rétisas-MR-vizsgálat volt, melynek értékelése átfogó tudást kíván, hiszen nincsenek szakmai előzmények egyetlen elérhető forrásban sem.

A rétisasnak olyan mozgáskoordinációs problémája volt, amely először az egyik lábát érintette, később pedig már a másikat is, így nem tudott ülőrúdra szállni. Ő volt Bogyó1, aki sajnos nem sokkal később elpusztult; nem tudtunk rajta segíteni. Pár hónap múlva azonban egy másik rétisas (Bogyó2) hasonló tüneteket produkált és vele is Kerekes doktor rendelőjében kötöttünk ki. Az MR vizsgálata ez esetben viszont az agyra fókuszált, és meg is találtuk az okot. Ezután egy példátlan, szintén világelsőként elvégzett műtét következett, melyet egy budaörsi állatorvosi team végzett el. Mi mindannyian, akik részt vettünk ebben a projektben, rengeteg tudással gyarapodtunk.”

Az állatok képi diagnosztikai vizsgálata esetében kritikus tényező az altatás, amely nélkülözhetetlen alap ahhoz, hogy a vizsgálat közben az adott állat mozdulatlanul feküdjön egy adott helyzetben - ugyanakkor megvan a kockázata. A végeredmény reményében azonban megéri. „Ahhoz, hogy a klinikus állatorvosok munkáját megfelelőképpen tudjuk támogatni, fontos a tűpontos diagnózis – folytatja Kerekes doktor. Ehhez mi a szakmailag tőlünk telhető legprofesszionálisabb leletet próbáljuk rendelkezésre bocsátani. Ennek köszönhetően az állatok életminősége javulhat, sokszor pedig az életüket mentjük meg a diagnózissal.”