A bélférgesség tünetei
Amennyiben az állatnál az alábbi tünetek közül akár egy is jelen van, erős a gyanú a férgességre:
- hasmenés, a széklet esetenként vért is tartalmazhat
- súlyvesztés
- száraz, fénytelen szőrzet
- a kutya általános állapota rossz
- hányás, melyben néha maguk a férgek is megtalálhatók.
Sokszor azonban nagyon enyhe formában alakul ki a megbetegedés, sőt az állat tünetmentesen is hordozhatja a kórokozót. Ilyenkor a féreg inaktív pete- vagy lárvaállapotban várja, hogy stressz hatására újra aktívvá válva fertőzzön - jellemzően a vemhesség utolsó időszakában, amikor a kiskutyák méhen belüli fertőzés következtében már betegen jönnek a világra.
Orsóférgek
Az orsóférgek közül a Toxocara canis a leggyakoribb. A kiskutyák jelentős része petével, lárvával, de akár már kisebb kifejlett férgekkel is fertőzötten jön a világra, illetve a tejjel is ürülhetnek a kórokozó petéi az anyából. A lárvák a vékonybélben megtelepedve kifejlődésük után petéket raknak. Ezeket a széklettel üríti a beteg állat, és a bélsarat elfogyasztva újabb és újabb egyedek fertőződnek meg. A petékből mikroszkopikus méretű lárvák fejlődnek ki, amelyek továbbhaladnak a tüdőbe. Innen az állat felköhögi a kórokozókat, amelyeket utána lenyel: így kerülnek be újból a vékonybélbe, ahol újra elkezdenek szaporodni.
A nőstények rengeteg, akár 200 ezer petét is képesek lerakni egyetlen nap leforgása alatt. Ezeket a petéket vastag héj veszi körül, amely lehetővé teszi, hogy nagy szárazságban is sokáig életben tudjanak maradni.
- Tünetek
A Toxocara canis-fertőzés legsúlyosabb tünetei a kiskutyákban jelentkeznek, sokszor már a peték székletben való megjelenése előtt. A méhben megfertőződött kicsik alulfejlettek, gyenge szőrzetük van, megnövekedett, kiöblösödött hasuk szembetűnő. Újszülöttekben, néhány napos korban akár halált is okozhat a férgek nagyszámú jelenléte. Nagyon súlyos fertőzésnél az állatok 4-6 hónapos korában a hányásból is nagy számban kimutathatóak a férgek.
A felnőtt állatok egy részét többször is megbetegítheti a Toxocara canis, ekkor azonban alvó állapotban, úgynevezett encysta formában található, amely nem okoz tüneteket, és csak bizonyos stresszhatásokra, például a vemhesség utolsó szakaszában válik újra aktívvá.
- Diagnózis
Mikroszkópos székletvizsgálattal történik.
- Kezelés
A féregirtók használata nem nyújt minden esetben megbízható megoldást, ugyanis a gyógyszerek az állat szöveteiben megbúvó inaktív lárvákra nincsenek hatással. Prevenciós célból antiparazitikumokat adnak az anyaállatnak a vemhesség utolsó szakaszában, illetve a szülést követő időszakban. Amennyiben ez elmarad, az újszülöttek mielőbbi kezelése szükséges. Ideális esetben 2 hetes koruktól 2-3 hetente meg kell ismételni a gyógyszeradást egészen 3 hónapos korukig. Ezt követően pedig féléves korukig havonta ajánlott ismételni. (A szoptató anyákat ugyanezen terv szerint kezeljük.)
Ostorférgek
Az ostorférgek közül a leggyakoribb a Trichuris vulpis. A kifejlett ostorférgek ritkán láthatóak a székletben, olyankor viszont pici fonálként vagy cérnaként tűnnek fel, melyeknek egyik vége kiszélesedett. A vakbélben telepednek meg. A fertőzést nagyon nehéz kimutatni, mivel a férgek nagyon kevés petét bocsájtanak ki, azaz akár több egymást követő negatív székletvizsgálat mellett is fennállhat a fertőzöttség.
- Tünetek
Az állatorvos sok esetben már a hajlamosító tényezők ismeretében elkezdi a gyógyszeres kezelést. Ilyenkor a kutya kórosan lesoványodik és nyálkával borított a széklete (elsősorban a széklet utolsó szakasza), illetve olyan körülmények között tartják, ahol a fertőzés nagyobb valószínűséggel előfordulhat (például kennel). Extrém fertőzéseknél több ezer féreg is található, ilyenkor vérzéses typhilitis, colitis tünetei figyelhetőek meg, illetve dehidráció, anémia, sőt elhullás is bekövetkezhet.
- Diagnózisa
Székletflotációs eljárással, mikroszkópos vizsgálattal. Bár a legritkább esetben okoznak elhullást, az ostorférgek komoly kellemetlenséget jelentenek az állatorvosnak a diagnosztikai nehézség miatt.
- Kezelése
Lásd a cikk végén.
Kampósférgek
A kampósférgek nagyon pici és vékony férgek, amelyek közül az Ancylostoma caninum a leggyakoribb. A vékonybél falához erősítik magukat, és vérszívással táplálkoznak. A kiskutyákat a férgek lárvaállapotukban fertőzik meg a méhen keresztül, a fertőzött széklettel való érintkezés során, vagy esetleg születésüket követően a féregpetéket veszik fel szájon át.
Ahogy az előző esetekben, úgy itt is fertőződhetnek a szoptatás során. Gyakran már a kiskutyák 2-3 hetes korára manifesztálódik a betegség, a székletükben azonban ilyenkor gyakran még nem mutathatóak ki a féregpeték.
- Tünetek
Anémia alakul ki a vékonybélben kikelő lárvák vérszívása következtében . A legszembetűnőbb tünete a halvány nyálkahártyák ( száj- vagy kötőhártya). Itt azonnali beavatkozásra van szükség, mert különben végzetes is lehet a betegség prognózisa.
A kiskutyák, amelyek túlesnek a fertőzésen, a továbbiakban immunitást szereznek, és enyhe tüneteket mutatnak. Krónikus formában ugyanakkor gyakran jelen van idősebb kutyákban: ezeknél csökkenő testsúlyban, illetve étvágytalanságban és vérszegénységben mutatkozik meg.
Az életerős, kifejlett állatok is hordozhatják a fertőzést minden egyéb klinikai tünet jelenléte nélkül, és ilyenkor direkt vagy indirekt úton állandóan újrafertőzhetik a kiskutyákat.
Alultáplált, rossz körülmények között tartott állatokban jelentkezhet véres hasmenés sötét, kátrányszerű bélsár ürítésével, anémia, étvágytalanság, a legyengült kutyáknál pedig másodlagos fertőzések is megjelenhetnek.
- Diagnózisa
Mikroszkópos székletvizsgálattal különítik el a petéket. Nagy gondot okoz, hogy peték még súlyos fertőzés esetén sem láthatóak a 16 naposnál fiatalabb kiskutyák székletében, ugyanis ennyi időre van szükség új fertőzés esetén a megjelenésükre.
- Megelőzés
Amennyiben az újszülött állatok a kampósféreg-fertőzés következtében elhullanak, az anyaállattól származó következő almot 12 héten keresztül féreghajtóval kell kezelni 1-2 hetes koruktól kezdődően. Emellett az anya is kapjon gyógyszert a vemhesség 40. napjától a szülést követő 2 két hétig. Így megnyugtató mértékben lecsökkenthetjük a szülés körüli fertőzés kockázatát.
- Kezelés
Lásd a cikk végén.
Galandférgek
Kutyákban leggyakrabban a Dipylidium caninum, az uborkamagképű galandféreg fordul elő.
A galandféreg a kutyákra bolhák közvetítésével kerül különféle vadállatokról vagy galandféreggel és/vagy bolhával fertőzött rágcsálókról. A bolha ugyanis a galandféreg köztigazdája. Ezt a kutya a szőrzete tisztogatása közben lenyalja, így könnyedén elkapja a fertőzést.
A féregnek jellegzetes a testfelépítése: jól látható a kisméretű feji rész az egyik végén, mögötte pedig a sok kis egyforma szegmens ismétlődése, amely az állat testét alkotja. Egyedenként akár 90 ízből is állhat. Mindig az utolsó szegmens szakad le és ürül ki a bélsárral.
- Tünetek
Emésztési nehézségekben, hasi diszkomfortérzetben, enyhébb-erősebb mértékű hasmenésben nyilvánul meg. Egész enyhe esetekben akár tünetmentes is maradhat. Ritkán fénytelen szőrzet, lesoványodás, étvágytalanság és nyugtalanság figyelhető meg. Gyakran a kutya végbélnyílása környékén, illetve a farok alatti részen a szőrre tapad, ezzel pedig viszketést okoz. Ilyenkor azt látjuk, hogy az állat a fenekét húzza a földön ("szánkázik").
- Diagnózisa
A betegség sok esetben diagnosztizálható szőrvizsgálattal: szabad szemmel is jól láthatóak a kis rizsszemekhez vagy konfettihez hasonló ízek, amelyek a petéket tartalmazzák.
Kezelés az összes fajra vonatkozóan
Kereskedelmi forgalomban széles spektrumú féreghajtószerek kaphatók, melyek nagy hatékonysággal pusztítják el a kórokozókat. Létezik tabletta, paszta, sőt ha nehézségbe ütközik a gyógyszer beadása, spot-on készítmény is. A féregtelenítést követően ismételten székletvizsgálatot szükséges végezni, és ha még mindig találunk élősködőt, akkor tovább kell folytatni a kezelést. Ha kutyánk sokszor újrafertőződik, akár egy évig tartó kúrát is előírhat az állatorvos.
A bélférgesség megelőzése
Kutyánkat háromhavonta (a férgek szaporodási ciklusának megfelelően) a már említett széles spektrumú féreghajtóval kell kezelni, amely kombinált hatóanyagot tartalmaz, ezért az összes felsorolt féregtípusra kellő biztonsággal használható. Galandférgesség esetén óvjuk kutyánkat az érintkezéstől a köztigazdákkal (bolhával), de sok esetben nyers hús adása is problémát okozhat.
Zoonózis
A kedvenceinkben előforduló bélférgek az emberre is veszélyt jelentenek. Az ostorféreg lárvái a bőrön átjutva, majd annak alsó rétegében továbbhaladva úgynevezett cutaneous larval migranst okoznak, amely erős viszketéssel és gyulladással járó megbetegedés. Ha az orsóféregpeték szájon át bekerülnek az emberi szervezetbe, akkor visceral larval migranst okoznak. Ez esetben a pici féreglárvák a bélfalon átjutva vándorolnak a szívbe, a májba, sőt a központi idegrendszer védelmi vonalát áttörve akár kómát is okozhatnak. Speciális változata a megbetegedésnek, ha a Toxocara canis lárvája a szemüregbe kerül, ami szélsőséges esetben akár vakságot is okozhat.
Ezeknek a fertőzéseknek különösen a kisgyermekek vannak kitéve a játszótéri homokozókban, ahol kutya- (vagy macska-) széklettel érintkezhetnek. Figyeljünk oda minden esetben a megfelelő higiéniára, és fogadjuk meg állatorvosunk tanácsait, hogy elkerüljük a fertőzés legkisebb kockázatát is.