A négylábúak ezeket információkat felhasználva döntik el, hogy onnantól hogyan viselkedjenek az adott személlyel. Mindez ráadásul akár a saját gazdáikra is vonatkozhat, ha éppen ők azok, akik gorombák más emberekkel.
Vizsgálataik során a kutatók arra kérték a résztvevő gazdikat, hogy játsszanak el bizonyos szituációkat, miközben a kutyáik figyelik őket. A gazdik azt játszották, hogy nem tudnak egyedül kinyitni egy tárolót, majd két másik résztvevő segítségét kérték. Az első szituációban az egyik ember csak passzívan állt, míg a másik felajánlotta a segítségét. A második szituációban pedig az egyikük passzív maradt, a másikuk pedig határozottan elutasította a segítségnyújtást.
A bemutatók végén mindkét ember jutalomfalatot ajánlott fel a kutyáknak. Az első esetnél a kutyák mind a kettejüktől hajlandóak voltak elfogadni a csemegét. A második esetnél viszont a legtöbbjük attól, aki nem segített a gazdájuknak, nem volt hajlandó elfogadni a falatot, sőt, általában a hívásukra, a kommunikáció kezdeményezésére sem reagáltak.
A szakértők ebből azt a következtetést vonták le, hogy a kutyák képesek megállapítani, hogy ki a jóindulatú és ki nem az. Éppen ezért, ha legközelebb azt tapasztaljuk, hogy kedvencünk valakit nagyon nem szívlel, hallgassunk rá, mert könnyen lehet, hogy nagyon is jó okkal viselkedik ellenségesen. A kutatás eredményei a Neuroscience and Behavioural Reviews című szaklapban jelentek meg.
Forrás: townandcountrymag.com
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
