A veleszületett tüdőverőér-szűkület előfordulása kutyáknál
Az elváltozás leggyakrabban angol buldog, skót terrier, foxterrier, törpe schnauzer, westie, csivavava, szamojéd spicc, masztiff, cocker spániel, boxer és beagle fajtákban figyelhető meg.
A veleszületett tüdőverőér-szűkület tünetei és típusai kutyáknál
A pulmonális sztenózisnak három fajtáját különböztetjük meg, így a billentyűben előforduló szűkületet, a szubvalvuláris (a szelep alatt kialakuló) pulmonális sztenózist és a szupravalvuláris (az tüdőverőér belsejében kialakuló) pulmonális sztenózist. Kutyáknál az első típus figyelhető meg a leggyakrabban. Ha a szűkület enyhe, nem okoz klinikai tüneteket, míg a súlyos betegségben szenvedő állatok nagyobb fizikai erőkifejtés után összeomlanak, vagy pangásos szívelégtelenség alakul ki náluk.
A pulmonális szűkület egyéb jól látható jelei:
- hasi fájdalomérzet
- nehéz légzés
- fáradékonyság
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A veleszületett tüdőverőér-szűkület diagnózisa kutyáknál
Az állatorvos részére alaposan le kell írni a kutya egészségi állapotát, különös tekintettel a tünetek pontos megjelenésére és jellegére. Ezt követően a kezelőorvos elvégzi a teljes fizikai vizsgálatot, valamint biokémiai profilt, vizeletvizsgálatot és teljes vérképet is néz. Az így kapott eredmények ugyanakkor legtöbbször nem mutatnak eltérést. Egyes kutyáknál vérsejt-túltermelődés (polycythemia) alakul ki, aminek nyomán rendkívül nagyszámú vörösvértest figyelhető meg.
Egyéb diagnosztikai eljárásokra is szükség van. A mellkasi röntgen a szívkamrák megnagyobbodására hívhatja fel a figyelmet, a hasi röntgen nagy mennyiségű hasi folyadékgyülemet (ascites, hasvízkór) mutathat ki, az echokardiográfia során pedig a jobb szívkamra tágulata és egyéb kamrai rendellenességek jeleníthetők meg. Ez utóbbi diagnosztikai módszer egy fejlettebb változata, az úgynevezett Doppler-echokardiográfia a vér áramlási sebességének mérésére szolgál. Angiográfia segítségével láthatóvá tehető az erek és a szívkamrák belseje, így a sebészeti beavatkozást megelőzően megfigyelhetőek a strukturális elváltozások.
A veleszületett tüdőverőér-szűkület kezelése kutyáknál
A kezelés mikéntje a billentyű elzáródásának súlyosságától függ. Ha a kutya pangásos szívelégtelenségben szenved, azonnali kórházi kezelést igényel. A ballonkatéter dilatációja viszonylag biztonságos és gyakori eljárás. Ilyenkor a katétert az elzáródáshoz helyezik fel, és levegőt fújnak bele, így megszüntetve a szűkületet. A valvuloplasztika során, amely egy fejlettebb sebészeti technika, felvágják az elzáródott szívbillentyűt az obstrukció enyhítésére. Ugyanakkor a szövődmények kockázata és a halálozási arány ennél a technikánál sokkal magasabb, mint a ballonkatéter felhelyezése kapcsán.
A veleszületett tüdőverőér-szűkület utókezelése kutyáknál
Hosszú távú kezelés esetén kövessük az állatorvos utasításait, az előírt gyógyszereket mindig megfelelő adagolással és időben adjuk be kedvencünknek. Biztosítsunk a kutya számára csendes, nyugodt körülményeket, lehetőleg tartsuk távol a gyermekektől és a többi háziállattól. Gyakran szükség van csökkentett sótartalmú diéta bevezetésére is.
Ez is érdekelhet
Az enyhe pulmonális sztenózissal küzdő kutyák élettartama általában nem csökken, a betegség közepesen súlyos és súlyos formáival rendelkező betegeknél viszont legtöbbször rossz a prognózis, különösen, ha pangásos szívelégtelenség is kialakult. Ezen túlmenően - a rendellenesség genetikai jellege miatt - az állatorvosok az érintett kutyák tenyésztésből való kizárását szokták javasolni.
