A napsütéses, kellemes időjárás sokakat csábít a természetbe, szívesen teszünk ilyenkor a kutyánk társaságában is hosszú sétákat az erdőségekben, vagy vízpartokon. A meleg, csapadékos idővel ugyanakkor a szúnyogszezon is beköszönt, ami sokak kirándulását keserítheti meg. A vérszívók ráadásul az egyik legveszélyesebb állatbetegség, a szívférgesség kórokozóját is terjesztik, amely sok állat számára végzetes kimenetelű betegséget okozhat. Persze ez nem jelenti azt, hogy az állattal a kellemes időben is a négy fal közé kell zárkóznunk, fontos azonban felkészülni a szúnyogcsípés okozta veszélyekre is.
Súlyos veszélyt rejthet egy ártatlan szúnyogcsípés is
A szívférgesség Magyarországon az elmúlt évtizedben vált egyre komolyabb problémává, mikoris a globális felmelegedés hatására egyre nagyobb számban telepedtek meg ezen a területen eddig ismeretlen, vagy kevésbé jellemző szúnyogfajok. Emellett a klímaváltozás hatásai (melegebb, csapadékosabb tavasz, árvizek, belvizek) sok esetben a hazai őshonos szúnyogpopulációk megerősödésének is kedvezhetnek. A Dirofilaria immitis, azaz a szívféreg lárváit számos hazai szúnyogfaj terjesztheti, és a csípésükkel kerülnek be az állatok szervezetébe. Kezdetben nem is utal semmi a jelenlétükre, az első 6-7 hónapban éri el a szívféreg az érettségét - ebben az időszakban fejlődnek a lárvák férgekké. Egy felnőtt féreg az állatban töltött hónapok, sőt évek alatt akár 30-40 centiméteresre is nőhet, és 5-7 évet is élhet a kutya testében. Ez idő alatt egyre látványosabb tünetek jelentkeznek a háziállaton: már rövidebb futások után is kifullad, köhögni kezd, légszomj jelentkezik nála. Mikorra a férgek elérik a szívet is, komoly keringési betegség tünetei jelentkeznek, amely sok esetben az állat pusztulásával jár.
Jobb elkerülni, mint kezelni
Fontos tehát, hogy a szívférgességet minél korábban diagnosztizálják, amely vérvizsgálat útján történhet meg. Érdemes a házikedvencnél évente elvégeztetni ezt a szűrést, amellyel kimutatható a parazita jelenléte az állat szervezetében. Ha azonosítják a férgeket az állat szervezetében, úgy gyógyszeres kezelésre, sőt bizonyos esetben műtétre is szükség lehet. A szívférgesség kezelése egy hosszadalmas, bonyolult feladat, melynek során az állat egészsége is komoly veszélybe kerülhet. Fontosabb ezért az, hogy lehetőség szerint elkerüljük a fertőzést okozó szúnyogcsípést – hogyha száz százalékosan nem is előzhető meg velük a baj, érdemes figyelni az alábbiakra.
Több dolgot is tehetünk annak érdekében, hogy az állatot távol tartsuk a szúnyogoktól. Az egyik, hogy kerüljük a kint tartózkodást azokban a reggeli, vagy koraesti órákban, amikor a szúnyogok a legaktívabbak. Főleg az állóvizek környékét érdemes ilyenkor elkerülni, ahol a legnagyobb számban tanyázhatnak a vérszívók. Természetjárás közben a magas fűbe és a bokrok közé se engedjük befutni az állatot, ezek árnyékában ugyanis a szúnyogokon túl kullancsok is nagy számban hűsölhetnek, amelyek szintén súlyos betegséget okozhatnak.
A családi házak kertjében ügyeljünk arra is, hogy ne maradjon pangó víz kint hagyott hordókban, cserepekben vagy gumiabroncsokban, ezek ugyanis ideális életteret biztosítanak a szúnyogok szaporodásához. Az állat tálkájában is rendszeresen cseréljük a vizet, ez nem csak az állat egészséges táplálása miatt fontos, de a szúnyoglárvák is kikelhetnek ezekből.
Kaphatóak
továbbá olyan tabletták (szívférgesség megelőzésére) vagy csepegtetős oldat
formájában adagolható készítmények is, amelyek az állat bőrére juttatva hetekig
távol tartják tőle a szúnyogokat. Ezeket a készítményeket biztonsággal
használhatjuk az állaton, és néhányuk a kullancsoktól és bolháktól is védelmet
nyújthatnak. Semmiképpen se használjunk ugyanakkor állaton emberre
kifejlesztett szúnyogriasztót, ezek ugyanis olyan összetevőket tartalmaznak,
amelyek veszélyesek lehetnek a kutyák és macskák számára.
EM-HU-23-0064
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
