A lepkeszúnyog egy olyan vérszívó, amely bőrbetegséget okozhat. Még jelentősebb azonban a leismániázis veszélye. Ezt a betegséget a Leishmania parazitacsalád egyik apró tagja idézi elő, amely a lepkeszúnyog csípésével kerül a gazdatestbe. A krónikus betegség végzetes is lehet, ráadásul egy zoonotikus betegségről van szó, tehát emberre is veszélyes. A világ egyes területein a Leishmaniasis komoly egészségügyi probléma.
Mit kell tudni a lepkeszúnyogról?
A lepkeszúnyog egy apró, molyszerű rovar, mérete nagyjából 3 milliméter. Hosszú, szúró-szívó szájszervével a gazdaállatok vérével táplálkozik. Nyugvó állapotban vízszintes V-alakot formáló, szőrösnek tűnő szárnyai különböztetik meg más hasonló rovaroktól. A szúnyogokhoz hasonlóan csak a nőstény szív vért, és számos emlős véréből táplálkozik, beleértve az embert is. Napnyugta után egyből gazdatestet keres, napközben pedig nedves, árnyékos helyekre húzódik vissza.
A leismániázis tünetei és veszélyei
A lepkeszúnyog a gazdatest megcsípésével juttathatja a vérbe a leismániázist okozó egysejtű parazitát. Bár a gazdit a kutyája nem fertőzi meg, a rovar átviheti a parazitát kutyából emberbe. Ha az élősködő bekerült a gazdatestbe, a Leishmania paraziták a bőrben telepednek meg. A betegség kifejlődésével a fertőzés átterjed a belső szervekre is. A betegség előrehaladásának és szubklinikai betegségből klinikai betegséggé alakulásának legfontosabb ismérvei a fertőzés által kiváltott immunreakciók. Nyirokcsomóduzzanat és a lép megnagyobbodása is felléphet, végső stádiumban veseelégtelenséghez is vezethet a betegség. A diagnózis felállításához laboreredmények szükségesek, mivel a leismániázis számos nem specifikus tünettel rendelkezik.
A betegség kezelése
A jelenleg elérhető kezelések nem garantálják a felépülést. A gyógyulás számos tényezőtől, például az állat genetikájától és egészségi állapotától, valamint a parazita fertőzőképességétől is függ. Számos kezelési eljárás létezik, a fertőzés teljes megszüntetése és a klinikai visszaesés megelőzése azonban nem garantált. Ezért a legjobb megelőzni a fertőzést, és megakadályozni, hogy a betegség kialakuljon.
Megelőzés
A leghatékonyabb megelőzés a védőoltás és rovarriasztó termékek kombinációja. Ezen felül ajánlott a sétát egy órával szürkület előtt és egy órával napkelte után megejteni, és amennyire lehet, kerüljük a rovar által érintett területeket.