A kísérletek során 60 kutyával és tulajdonosaikkal dolgoztak együtt, egyik eb sem kapott előtte semmilyen speciális mentési oktatást. A gazdikat ellenben megtanították arra, segélykiáltásuk hogyan hasson hitelesnek. A kutatók ezen kívül megkérték őket, ne mondják majd ki a kutyájuk nevét, nehogy a négylábú utasításnak vegye a segélykérést, és amiatt reagáljon - írja a medicalnewstoday.com
Nem elég a motiváció
A tulajdonosok a tesztelés során egy dobozban várakoztak, onnan kiabáltak. A doboznak volt egy ajtaja, ami elég kis súlyú volt ahhoz, hogy a kutya könnyedén félre tudja tolni azt, és kiszabadítsa a bajbajutottat. "Egyharmaduk, tehát 20 eb meg is tette ezt, ami elsőre kevésnek tűnhet, de ha a mélyére nézünk a dolognak, kiderül, hogy remek eredményről van szó" - mondja Joshua Van Bourg, a tanulmány társszerzője, az Arizonai Egyetem pszichológia szakának végzős hallgatója. Két kontrollkísérletet is végeztek ugyanis ezután a szakemberek, amik fontos összefüggésre mutattak rá.
Az első kontrollkísérleten a kutatók a kutyák szeme láttára ételt dobtak egy üres dobozba, és a 60-ból csak 19 eb volt képes arra, hogy kinyissa a dobozt, és megszerezze a finomságot - ez eggyel kevesebb, mint azoknak a kutyáknak a száma, akik az előző bekezdésben leírt teszt során megmentették a gazdájukat. (Érdekes adalék egyébként, hogy az étel megszerzésében sikerrel járó 19 kutyából 16 mentette meg a gazdáját a már említett teszten). "A tény, hogy a kutyák közel kétharmada nem nyitotta ki ételt rejtő dobozt, azt mutatja, hogy a mentőakciónál nem elég a motiváció, a segíteni vágyás, hanem bizonyos képességekre is szükség van" - világított rá a lényegre Van Bourg. Ez arra enged következtetni, hogy a legtöbb kutya ugyan meg akarja menteni a bajba jutott gazdit, de ehhez tudnia kell, hogyan lehet kivitelezni az akciót.
A vágy, hogy a gazdival lehessenek
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A második kontrollkísérlet során a tulajdonosok nyugodt állapotban, de jól hallható hangon olvastak a dobozban, és az eredmények szerint 60 kutyából 16 ment be hozzájuk. A motiváció és bizonyos, a mentéshez szükséges képességek megléte mellett tehát az ebek azon vágya is számít, hogy nagyon szeretnének a gazdijukkal lenni. Elképzelhető, hogy sokszor nem azért mentik meg, mert tudják, bajban van, hanem azért, hogy minél hamarabb a közelébe kerülhessenek.
"Ami lenyűgöző ebben a tanulmányban, az az, hogy sikerült bizonyítani, a kutyák valóban törődnek a gazdájukkal. Mindenféle előzetes tréning nélkül is megpróbálkoznak a mentőakcióval, és ha elbuknak, látszik rajtuk, mennyire elkeseredettek. A kontrolltesztekből pedig kiderült, hogy azok az ebek, akiknek nem sikerült a mentés, nem értették, mit kellene tenni, ebből fakadt a kudarc - nem abból, hogy nem érdekelte őket a gazdájuk sorsa" - foglalta össze a tapasztalatokat Clive Wynne, a tanulmány társszerzője.
A kutatók a jövőben további vizsgálódnának a témában, a többi között szeretnék tesztelni, hogyan változik a kutyák mentési hajlandósága, ha az akció után nem lehetnek együtt a gazdival .
Ez is érdekelhet
A tanulmány a PLOS One tudományos folyóiratban jelent meg.
