A vizsgálat hasonló eredményeket hozott, mint a szülő-gyermek kapcsolatokat vizsgáló korábbi kutatások. Az emberi személyiséget vizsgáló tanulmányok például kimutatták, hogy a szülők érzelmi labilitása, avagy neuroticizmusa negatív hatással lehet a gyerek jóllétére, ami megmutatkozhat gyengébb fizikai és mentális egészségben, illetve általánosságban véve alacsonyabb életminőségben is.
A mostani tanulmány több mint háromezer, döntően Nagy-Britanniában élő macskatulajdonos bevonásával készült. A kutatás részeként a Lincolni Egyetem és a Nottingham Trent Egyetem szakemberei saját személyiségvonásaikról kérdezték a résztvevőket, továbbá a macskájuk viselkedéséről, egészségi állapotáról és életmódjáról. Az így kapott eredményekből kirajzolódott, hogy a macskatulajdonosok szorongással és érzelmi bizonytalansággal járó neuroticizmusa negatív hatással lehet a háziállat jólétére.
A labilis érzelmi világgal jellemezhető macskatulajdonosok nagyobb valószínűséggel számoltak be arról, hogy a macskájuknak "viselkedési problémája van", ami fokozott agresszivitásban, szorongó/félénk magatartásban nyilvánul meg. Emellett ezeknél az állatoknál gyakoribbak a stresszel összefüggő betegségek, a folyamatos orvosi kezelés, valamint a túlsúly. A macskatartók pozitív személyiségjegyei szintén hatással vannak a háziállat viselkedésére. A magas fokú lelkiismeretességgel jellemezhető gazdik kedvenceinél például kevésbé észlelhető szorongás, agresszivitás és elkerülő magatartás.
"Nagyon sok állattulajdonos családtagként tekint a házikedvenceire, erős kötődést alakít ki velük. Ezért nem meglepő, hogy a háziállatainkra hatással van, ahogy viselkedünk velük, ahogy kezeljük őket. A gazdik többsége a legjobbat akarja a nyújtani a macskájának, és a mostani eredmények rávilágítanak, hogy milyen nagy hatással lehet a személyiségünk a háziállatunk jólétére" - mutatott rá Lauren Finka, a Nottingham Trent Egyetem munkatársa.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
