Az első, amit a gazdik gyakran túlbecsülnek, hogy mennyi időre van szüksége egy macskának, hogy bizonyos dolgokat megtanuljon. A cicák rövid, nagyjából 5 perces minitréningeken képesek a legjobban elsajátítani a megtanulni való dolgokat. Mindezt naponta többször is érdemes megismételni. Ahelyett, hogy órákat szánnánk rá, hogy valamit megpróbálunk az állat fejébe verni, inkább gondolkozzunk ebben a módszerben. A tanítás akkor a legsikeresebb, ha már létező, rendszeres napi tevékenységekhez, például az etetéshez próbáljuk hangolni.
A cicák másként tanulnak, mint egy ember, és sokkal jobban értenek a jutalmazásból, mint a büntetésből. Ha egy gazdi azt látja, hogy a macska a kaparófáján élezi a körmeit, akkor ezt magától értetődőnek veszi, míg ha a kanapén teszi ugyanezt, rákiabál vagy meglegyinti a fenekét egy összetekert újsággal. A jó módszer egy cicánál, ha mindig, amikor olyat csinál, ami helyes - tehát az alomba végzi a dolgát, jó helyen kapar, nem ugrik fel olyan helyre, ahová nem szabad - megjutalmazzuk, ha pedig olyat csinál, amit nem szabad, megpróbálunk róla nem tudomást venni. Utóbbi persze a gyakorlatban nem feltétlenül egyszerű. De ha a kanapét kaparja, emeljük fel, vigyük a kaparófához, kaparjuk meg a mancsával, utána pedig adjunk neki jutalomfalatot. Így néhány alkalom után már tudni fogja, mi a helyes.
A pozitív megerősítéssel érjük el a legtöbbet
Sok olyan viselkedés, mint a bútorokra mászás, a kaparás, a karmolás, a függönyön hintázás, a gazdi számára zavaró lehet, a cicának viszont természetes. Ha ezekről megpróbáljuk letiltani, akkor ez komoly stresszt okozhat neki, és általában nem is járunk sikerrel. Ilyenkor is inkább az válik be, ha olyan helyzetet teremtünk , ahol nyugodtan csinálhatja, amit szeretne: saját mászóbútort kap, kaparófát, dobozt, amelybe elbújhat, és ezekre a helyekre, illetve ezekhez a tárgyakhoz jutalomfalatokkal szoktatjuk hozzá.
Az is hiba, ha elvárjuk, hogy a macska tanítás nélkül egyszerűen csak azt csinálja, amit várunk tőle. A különféle vezényszavak, mint a "hagyd abba!" vagy "gyere le!", nem fognak neki semmit sem jelenteni, hiába hajtogatjuk ezeket állandóan. Ha szeretnénk, hogy a cica lejöjjön a konyhapultról, akkor is pozitív megerősítésre lesz szüksége, nem pedig kiabálásra vagy büntetésre, hogy megtanulja, mit jelent az, hogy "le". Legyünk türelmesek: ha konzekvensek vagyunk az állattal, illetve nem sajnáljuk tőle az időt és a jutalomfalatot, meg fogja tanulni, amit kell.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Fontos, hogy célkitűzéseink az állat nevelése terén legyenek reálisak, hiszen minden cica más. Van, amelyik néhány hét alatt megtanul bármit, és van, amelyiknek több hónapra is szüksége lehet erre. Erőltetni semmit nem szabad, mert ezzel csak feleslegesen stresszeljük az állatot. A rövid minitréningeket ismételjük gyakran, haladjunk kis lépésekkel. Ha pedig úgy érezzük, hogy egyedül nem boldogulunk, kérjünk segítséget akár az állatorvostól, akár egy állattrénertől, mert egyetlen cica sem reménytelen eset.
Forrás: vetstreet.com
