A miaszténia grávisz okai macskáknál
A betegséget a neuromuszkuláris (az idegek és izmok közötti) jelátvitel zavara okozza. A tünetek elsősorban egytől négyéves korig lépnek fel, de idősebb korban , 9-13 év körül is gyakran előfordul a probléma. Létezik veleszületett formája, amelynek oka, hogy az ideg-izom kapcsolatokban szerepet játszó receptorok lényegesen kisebb számban fordulnak elő. Idősebb korban gyakran kapcsolódik hozzá pajzsmirigy-gyulladás is, aminek az az oka, hogy ellenanyagok képződnek a harántcsíkolt izomzat sejtjeivel szemben.
A betegség szerzett, egyben leggyakrabban előforduló formája autoimmun eredetű. Kialakulásában több tényező is szerepet játszhat, beleértve a környezeti, fertőző és hormonális hatásokat. A miaszténia grávisz megjelenése kapcsolódhat rosszindulatú daganatos elváltozáshoz, főként csecsemőmirigyrákhoz, továbbá kockázati tényezőt jelentenek az oltások és a pajzsmirigy-gyulladás kezelésére használt metimazol hatóanyagú gyógyszerek is.
A miaszténia grávisz tünetei macskáknál
A szerzett forma többféle klinikai tünetet kiválthat, kezdve a nyelőcső izomzatának lokalizált bénulásától a torok izmainak és a szem melletti izmok generalizált összeomlásáig. Gyakori a regurgitáció, azaz hogy az étel hányinger vagy a hasizom erőltetett összehúzódása nélkül jut vissza a nyelőcsőből vagy a gyomorból, ezt a szimptómát azonban fontos megkülönböztetni a hányástól. Összességében az alábbi panaszok hívhatják fel a miaszténia gráviszra a figyelmet:
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
- a nyelőcső kitágulása miatt fellépő nyelési nehezítettség, táplálkozási zavarok
- légzési nehézség, akár félrenyelés okozta (ún. aspirációs) tüdőgyulladással
- a macska hangjának megváltozása
- a szemhéjak és a fülek lógása, sokszor nyitott szemmel alszik
- túlzott nyálzás
- a nyak rendellenes pozíciója
- súlyos eseteknél az állat nehezen mozog, terhelés hatására izmai hamar elgyengülnek, remeg és végtagjai megrogynak, miközben izomtömege nem csökken jelentősen
Idegrendszeri tünetek:
- csökkent vagy hiányzó pislogási reflex
- gyenge vagy hiányzó nyelési reflex
- a gerincreflexek általában normálisak
A miaszténia grávisz diagnózisa macskáknál
Első lépésben el kell különíteni a miaszténia gráviszt a neuromuszkuláris jelátvitel egyéb rendellenességeitől, így például a kullancsbénulástól. Utóbbi hasonló tüneteket produkálhat, ezért az állatorvos első lépésként ezt zárja ki, mielőtt a végső diagnózist meghozná. Mindehhez részletes kórtörténetre, alapos fizikai és neurológiai vizsgálatokra, valamint speciális laboratóriumi vizsgálatokra van szükség. Teljes vérprofil mellett biokémiai vérprofilt, teljes vérsejtszámot és vizeletvizsgálatot végeznek.
Az állatorvos ellenőrzi a pajzsmirigy működését, továbbá a diagnosztika része a mellkasröntgen, amelyen szembetűnő a megnövekedett nyelőcső és az aspirációs tüdőgyulladás. Fontos a mellkas ultrahangos feltárása, hogy megjelent-e kóros szövetszaporulat, ha pedig igen, biopsziával lehet eldönteni, hogy az elváltozás rosszindulatú-e.
A miaszténia grávisz kezelése macskáknál
A macska kezeléséhez kórházi körülményeket kell biztosítani a gyógyszerek kívánt hatásának eléréséig. Az aspirációs tüdőgyulladása intenzív ellátást, így oxigénterápiát, antibiotikumkúrát, intravénás folyadékterápiát és támogató ellátást igényelhet. A betegség szerzett formája kortikoszteroidokkal a legtöbb esetben eredményesen gyógyítható. Ha az állat nem tud megfelelően enni vagy inni, emiatt pedig szignifikáns súlyvesztés alakult ki, úgy szondás táplálás és nagy kalóriatartalmú étrend bevezetése jön szóba. Ha a feltárás során daganatot találnak, azt sebészeti úton el kell távolítani.
A miaszténia grávisz utókezelése macskáknál
A kezelés befejezése után az állatnak újból erőre kell kapnia. Az állatorvos 4-6 hetente mellkasröntgent végez a megnövekedett nyelőcső letérképezésére, illetve 6-8 hetente vérvizsgálatot végez, amíg a macska antitestjei normál tartományba nem esnek.
