A két egészségügyi rendszer hatékony együttműködése lényegesen javíthatna például a munkaerőhiány problémáján is - fejtette ki Leitner György, az egyesület elnöke. A Primus azt javasolja, hogy alakítsanak ki egy új finanszírozási modellt, amely az egymást kiegészítő közösségi és magánfinanszírozásra épül.
Ezen kellene változtatni
A magyar háztartások saját forrásból évente csaknem 1000 milliárd forintot költenek egészségügyi kiadásokra, a bővülés évi 4-5 százalék. A magánszolgáltatók forgalma évi 300 milliárd forint, ugyanakkor ennek mintegy harmada a szürkegazdaságba megy - hívta fel a figyelmet Leitner György. A szakmai egyesület álláspontja szerint a magánszolgáltatói szürkezóna kifehérítésére, a paraszolvencia progresszív csökkentésére és a két szektor között a felelősségi viszonyok tisztázására van szükség. Elengedhetetlennek tartják továbbá a vállalatok érdekeltségének megteremtését is. Ennek érdekében azt javasolják, hogy a gazdálkodó szervezetek által a munkavállalóiknak vásárolt egészségügyi szolgáltatások is elszámolhatóak legyenek.
Minősített magánegészségügyi szolgáltatók
Eddig kilenc magánegészségügyi szolgáltató teljesítette a komplex auditon és próbavásárláson alapuló minősítési folyamatot, és szerezte meg az egyesület által alapított Minősített magánegészségügyi szolgáltató védjegyet - ismertette a Primus elnöke. Mint mondta, nem kaphatja meg a védjegyet az a vállalkozás, amely a próbavásárláskor nem ad számlát vagy hálapénzt fogad el. Kizáró ok továbbá, ha hiányoznak a szükséges engedélyek, feketén foglalkoztatják a dolgozókat, illetve ha a szolgáltatónak nincs felelősségbiztosítása. Az értékelést független auditorok végzik. A védjegyet elnyert szolgáltatók listája a szervezet oldalán érhető el.
Az egyesület 13 vezető hazai magánegészségügyi szolgáltatót tömörít. A tagok összesen 25 milliárd forint árbevételt értek el 2018-ban, és 4,5 milliárd forint adót fizettek be a központi költségvetésbe.