Már ősztől elindul az idehaza kiterjesztett hatáskörű okleveles ápolónak nevezett szakemberek képzése, akik az orvosokról is jelentős terhet vehetnek le, többek között a háziorvosi praxisokban és a sürgősségi osztályokon. Az első évfolyamok 2019-ben végezhetnek, addig pedig a magyar ellátói struktúrát is úgy kell alakítani, hogy illeszkedhessenek a külföldön Advanced Practice Nurse-ként, itthon non-doktorként hívott ápolónők szerepéhez. Ha nem, akkor - legalábbis a magyar társadalom szempontjából - ismét feleslegesen képeztünk ki olyan szakembereket, akiket külföldön tárt karokkal fogadnak majd egy olyan diplomával, amiért rajonganak szerte Európában és a világ legnagyobb részén - idézte a Medical Online Berényi Tamást, a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság (MSOTKE) elnökét.
Komoly szerepük lehet a sürgősségi ellátásban
Tervek szerint a non-doktorok számos feladatot vállalhatnak át az orvosoktól, akiknek így több idejük marad arra a munkára, amit valóban csak ők tudnak elvégezni. Az APN-ek számos olyan beavatkozást - köztük invazív beavatkozásokat, amelynek pontosan ismerik az indikációját, módszertanát, szövődményeit, azok elhárításának módját - el tudnak végezni, ami jelenleg itthon orvosi kompetencia. Főképp az erősen team-munkára épülő sürgősségi ellátásban lehet komoly szerepük, amelyben nagyon sok és különböző szintű feladatot kell ellátni.
Ezek a szakemberek vizsgálnak, adatokat értékelnek, bizonyos szinten terápiát rendelnek el, értékeket mérnek, és irány-, csoport-, valamint ápolási szinten diagnózist állítanak fel, ami természetesen nem olyan mélységű, mint az orvosé, de egy adott szegmensben professzionális. A non-doktorok ugyanakkor nem helyettesítik az orvost és nem oldják meg az orvoshiányt - figyelmeztet Berényi Tamás. Ha azonban kialakul egy olyan ellátói szemlélet és struktúrára, ahol az APN-eknek helyük van, letisztulnak, koncentrálódnak az orvosi feladatok.
Ez is érdekelhet
Az orvostársadalom egy része nemtetszéssel fogadta az államtitkárság bejelentését az egyetemi mesterképzés elindításáról. Berényi szerint a tiltakozásnak több oka van: nem ismerik pontosan a képzést, azt viszont érzékelik, hogy változást jelent a számukra megszokott struktúrában. Másrészt a non-doktorok veszélyeztetik a megszokott hierarchiát, és ezáltal a paraszolvenciát, hiszen több ember jelenik meg ugyanazon feladat ellátáskor.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
