Mészáros János az Informatika a Társadalomért Egyesület által rendezett Infotér konferencia nulladik napján tartott előadásában elmondta, hogy az informatikai fejlesztések célja a betegközpontú ellátás megteremtése.
Milliárdokban mérhető forrás
Elmondása alapján a 2014 és 2020 közötti időszakban 20 milliárd forint áll rendelkezésre erre a célra. A tervezett fejlesztések között szerepel az e-recept bevezetése, az online adatbevitel biztosítása az intézmények részére, a betegek számára pedig az adataikhoz való hozzáférés lehetővé tétele.
A helyettes államtitkár arról is beszélt, hogy ez évtől négy lépcsőben emelik majd az ágazatban dolgozók bérét, ez 2017-ben 81,6 milliárd forint többletkiadást jelent a költségvetés számára. Hozzátette: fontos az egészségügyi dolgozók képzése és továbbképzése, valamint az uniós források hatékony felhasználása. A háttérintézmények folyamatban lévő átalakítása kapcsán kiemelte, hogy az intézményrendszer átalakítása a hatékonyság növekedését célozza.
Mészáros János hangsúlyozta, hogy bár az informatikai fejlesztéseknek köszönhetően javul a betegellátás színvonala, nem váltható ki általuk az orvos-beteg kapcsolat.
A közelmúltban létrehozott Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térről elmondta, a hálózat révén új szolgáltatások válnak elérhetővé, a rendszer használata pedig nagymértékben növeli a költséghatékonyságot is.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Szem előtt a betegek igényei
Németh László, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) főigazgatója elmondta, a közelmúltban egy 58 milliárd forintos csomagot nyújtottak be az ellátóközpontnak, amely számos informatikai vonatkozású fejlesztést tartalmaz, köztük labor- és patológiai fejlesztést, a gyermeksürgősséget és az egynapos sebészetet érintő beruházásokat.
A főigazgató azt hangsúlyozta, hogy a különböző projekteknél minden esetben a betegek igényeit tartják elsősorban szem előtt, ezt követi a megfelelő munkakörülmények biztosítása.
Németh László fontosnak nevezte a betegutak feltérképezését és kedvező irányba terelését, valamint beszélt arról is, hogy létrehoztak egy olyan adatbázist, amelynek segítségével összehasonlíthatóak az intézmények szakmai adatai.
Ez is érdekelhet
Kovács Attila helyettes országos tisztifőorvos arról beszélt, hogy a szakmai típusú adatbázis mellett rendelkeznek egy törzsadat rendszerrel is, amely többek között a lakossági nyilvántartást tartalmazza. Kitért arra is, hogy az elmúlt hat esztendőben jól kiépített, webalapú kommunikációs rendszert hoztak létre, amely egyebek mellett tartalmazza a járványügyi, kémiai biztonsági, sugáregészségügyi nyilvántartást.
Legjobban: