Padlóra küldhetik a közellátást
A Népszava cikke szerint az elvonás 20 milliárdos is lehet. Mint írják, novemberben 54,6 milliárd jutott a kórházak adósságrendezésére , ezt követően további 7,6 milliárdot adtak egyszeri juttatásként a fogorvosoknak, majd áprilistól havi 130 ezer forinttal növelték az apanázsukat. Az érdekképviseletek nyomására előrehozták a szakdolgozók korábban kialkudott 8 százalékos béremelését . Ez ugyanis csak novembertől lett volna esedékes.
Mint ismeretes, a most célkeresztbe került tartalék úgy keletkezett, hogy a szociális hozzájárulási adót tavaly öt százalékkal csökkentették, így a kórházaknak a tervezettnél kevesebb járulékot kellett kifizetniük az intézményekben dolgozók után. Ezt a különbözetet eddig nem költhették el, csak gyűjtögethették egy külön számlára.
Ez az összeg intézményenként mára akár több százmillió, összesen pedig akár húsz milliárd forint is lehet. A főigazgatók eddig azt remélték, hogy egyszer majd azt mondja valaki: fogják, és költsék el a kórházra. Utalják át a hitelezőknek, vagy fessenek ki belőle néhány kórtermet. S miután már egy éve más utasítás nem jött, van olyan főigazgató, aki el is költötte.
23 milliárd forint a kórházak adóssága
A lapnak nyilatkozó egyik kórházi vezető azt mondta, hogy aki félretette, annak cserébe nőtt az adósságállománya, illetve, akinél a tavalyi konszolidáció csak részleges volt, mostanra már az is sokkal tartozik.
Ezt támasztják alá a Magyar Államkincstár adatai is. Az év végi konszolidáció után február végén ismét 23 milliárd forint volt a kórházak adóssága. A kórházak működtetéséhez évtizedek óta hiányzik egy-két havi finanszírozás.
Azt pedig nemrég a Napi.hu számolta ki, hogy a megkezdett bérfelzárkóztatás folytatása meg is roppanthatja az ágazatot. Az elmúlt négy évben a költségeken belül a bérek aránya 40-ről 50 százalékra nőtt. A dologi kiadások lényegében nem nőttek, ami a felhasználható anyagok és eszközök korlátozása révén már hátráltatja a gyógyítást. Elemzésük szerint a következő ciklusra válaszúthoz érkezett az ágazat. Ha a folytatódó bérfelzárkóztatás a dologi kiadások további visszafogásával jár, az "padlóra küldheti" a közellátást - írják cikkükben.