Nem látnak betegeket az orvostanhallgatók

Az orvoshiány nemcsak a betegellátásban okoz komoly gondokat, hanem az orvosképzésben is.

Komoly kihívásokkal küzd az orvosképzés

Fontos gyakorlati órák maradhatnak el, mert az adott orvosra inkább a műtőben van szükség. Maga a rendszer sem támogatja az orvosokat, hogy a tanítással foglalkozzanak, a pluszfeladatok és kötelezettségek mellett semmiféle anyagi előnnyel nem jár az oktatói pálya - írja cikkében az Abcúg .

A medikusok 40 százaléka megy külföldre A következő években is az orvoshiány lesz az egyik legfeszítőbb pontja a hazai egészségügynek - derül ki egy friss kutatásból. Eszerint ugyanis az ötöd- és hatodéves orvostanhallgatók 40 százaléka tervez külföldi munkavállalást . Túlnyomó többségük azt követően haza is csak akkor jönne, ha alapvető változások lennének a gyógyítás itthoni körülményeiben.

Nem is látnak betegeket az orvostanhallgatók, orvoselvándorlás orvosvándorlás orvoshiány orvostanhallgató medikus orvos tanítás szakorvosjelölt
Képzésük során alig látnak betegeket az orvostanhallgatók

Az egészségügy legtöbbször azzal kerül be a hírekbe, ha beázik valahol egy kórterem , hullik a vakolat a kórházfolyosón vagy fűtés nélkül maradnak a betegek . Kevesebb szó esik a hazai orvosképzés helyzetéről, pedig a lapnak nyilatkozó orvosok szerint ez legalább olyan fontos, mint hogy hány órát kell várniuk a betegeknek a sürgősségi osztályokon.

Akárcsak az ellátásban, itt is gondot okoz az orvoshiány

Miközben évről évre egyre kevesebb orvos praktizál , az orvostanhallgatók száma nem csökken: 2001-hez képest tavaly 300-zal többen kezdték meg tanulmányaikat valamelyik orvostudományai karon. És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy egyre több külföldi választja a magyar orvosi egyetemeket. Jelenleg a négy orvosi egyetemen (Semmelweis Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem, Debreceni Egyetem) körülbelül 10 ezer külföldi hallgató tanul, és a számítások szerint ez a szám csak emelkedni fog. Összefoglalva: egyre kevesebb orvosra, azaz oktatóra egyre több hallgató jut, ami szükségszerűen az oktatás színvonalára is kihat.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

20 éve elképzelhetetlen volt, hogy elmaradjon egy gyakorlat

"Volt, hogy el sem jött az orvos, vagy azt mondta nekünk, hogy rengeteg dolga van, ezért ha jobb nekünk, akkor nyugodtan menjünk haza" - emlékezett vissza egyetemi éveire egy ma már aneszteziológusként dolgozó orvos, aki nemcsak magyar, hanem külföldi hallgatóknak is tart órákat.

Ez többek között abban nyilvánul meg, hogy az orvosok terheltsége miatt gyakorlati órák maradnak el. "Sokszor egész évben nem találkozunk a hivatalos gyakorlatvezetőnkkel, a leterhelt klinikusok általában rezidenseket, frissen végzett orvosokat kérnek fel az órák megtartására" - mesélte a lapnak egy orvostanhallgató. De beszéltek olyan orvostanhallgatóval is, aki kvázi szerencsésnek nevezte magát, mert ha el is maradtak órái, később sikerült pótolnia ezeket, megoldották a helyettesítést. Viszont így is volt, hogy az oktató késett az óráról vagy előbb el kellett mennie, mert műtött. Mások arról panaszkodtak, hogy a megtartott gyakorlatok jó része klinikai szobában lefolytatott beszélgetés volt, vagy csak gyorsan végigfutottak a betegeken.

Mit mondanak az intézmények?

A lap megkeresésére a Szegedi Tudományegyetem orvoskari dékánja, Bari Ferenc elmondta, hogy valóban maradhatnak el órák az orvosok leterheltsége miatt, de szerinte ez nem tömeges jelenség. Czopf László, a Pécsi Tudományegyetem oktatási dékánhelyettese úgy fogalmazott, hogy a kisebb kórházakhoz képest az egyetem jobban el van látva orvosokkal, de a kihívások itt is ugyanazok, mint az ellátásban. Az orvoshiány inkább a szakmai gyakorlatokon lehet reális probléma - mondta. Olyanról viszont nem tud, hogy a kórházak egyáltalán ne fogadnák a hallgatókat.

Mit mondanak az orvosok?

"Egyszerre kell felügyelnem a szakorvosjelölteket és irányítanom az osztályt. Ehhez jönnek még a gyakorlatra ékező hallgatók" - nyilatkozta egy intenzív terápiás orvos. Némi könnyebbséget jelent, hogy a gyakorlati órákat tömbösítve, kis csoportokban tartják, de a több száz fős hallgatói létszám alapján ez még mindig azt jelenti, hogy papíron heti 1-2 napot csak a gyakorlati órák megtartásával kéne töltenie, ami képtelenség. "Ezt a beteg vagy a képzés sínyli meg. Nyilván a beteg elsőbbséget élvez" - mondta. Hogy miért van így, kiderül a lap cikkéből, melyet ide kattintva érhet el.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +2 °C
Minimum: -3 °C

Délután északnyugat felől gyorsan szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben felhős maradhat az idő. Már csak a déli és keleti határ mentén fordulhat elő az összefüggő csapadékzóna északi részén havazás, másutt inkább havas eső, délen eső. Másutt egy-egy hózápor nem kizárt. Az északnyugati szél főként az Észak-Dunántúlon lesz nagy területen erős, a magasabban fekvő részeken akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. A kettős fronthatás miatt az arra érzékenyeknél fejfájás, ízületi fájdalom, vérnyomásingadozás jelentkezhet.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra