Ónodi-Szűcs Zoltán úgy fogalmazott: "a kancellári rendszerről az új kormány dönt majd". Hozzátette: a kancellári rendszer kialakulásáig az Állami Egészségügyi Ellátó Központot (ÁEEK) fogják megerősíteni, amire négymilliárd forintot fordítanak.
Az államtitkár elmondta, a kancellári rendszer elhalasztását kudarcnak éli meg, azonban az egészségügyi rendszer működésében nem okoz komoly változást a halasztás. Véleménye szerint, ha nem lesz kancellári rendszer, akkor az ellátási párhuzamosságokat más módon kell csökkenteni az ágazatban, amihez valószínűleg pluszforrásokat kap majd a tárca.
Egyre több a kórházak adóssága
A háttérbeszélgetésen szó volt a kórházi adósságról is, amelynek mértéke szeptember 30-ai állás szerint 60 milliárd forint, ebből a 30 napon túli lejárt tartozás 45,3 milliárd forint. Az államtitkár ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az adósság egyre kisebb mértékben emelkedik az utóbbi években, a korábbi havi ötmilliárdhoz képest mára az emelkedés mértéke hárommilliárd forint alatt van.
Konszolidációra szükség lesz - hangsúlyozta Ónodi-Szűcs Zoltán, hozzátéve, ennek mikéntje még egyeztetés alatt van.
Megtartja alapvető feladatait az OEP
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ladányi Márta helyettes államtitkár a háttérintézmények és azon belül az Országos Egészségbiztosítási Pénztár ( OEP ) átalakításáról elmondta, az úgynevezett alapkezelési feladatai megmaradnak pénztárnak, vagyis az egészségügyi ellátás finanszírozása vagy például a méltányossági kérelmek elbírálása. A természetbeni, pénzbeli ellátások kifizetése az államkincstárhoz, a többi - javarészt gazdálkodási, működtetési - feladat pedig az egészségügyi államtitkársághoz kerül.
Arra a kérdésre, hogy az OEP átalakítása hány munkavállalót érint, Ónodi-Szűcs Zoltán nem nyilatkozott. Mindössze annyit mondott, hogy a bértömeg 20 százalékkal csökken.
Kampánytéma lesz az egészségügy
Az egészségügyért felelős államtitkár közölte, az elmúlt időszak sikereként lehet elkönyvelni, hogy a jövő évi költségvetésben 170 milliárd forinttal jut több az ágazatra, és ezen felül 40 milliárd forint a budapesti ellátás újraszervezésére.
További sikerként értékelte az egészségügyben megkezdett és az elkövetkező években folytatódó béremelési programot, és azt, hogy megkezdődött az emelt szintű szociális ápolás kérdésének rendezése is.
Ez is érdekelhet
Ónodi-Szűcs Zoltán biztos abban, hogy az egészségügy kampánytéma lesz a választások közeledtével.
