Egy felmérés szerint évente 54 milliárd forintról nem kap számlát a lakosság magánegészségügyi ellátása után Budapest és Pest megyében, az összeg a becslések szerint országosan pedig meghaladhatja a 100 milliárd forintot is. A kutatást a tizenkét legnagyobb magyarországi magánszolgáltatót tömörítő Primus Magán Egészségügyi Szolgáltatók Egyesülete készíttette. Leitner György, az egyesület elnöke szerint mára a magánegészségügyi szektor fontos részévé vált az ellátásnak, a szektor elérte a "kritikus tömeget", de egyenetlen az ellátás színvonala a magánszektorban is.
A Primus szerint a 2015-ös, GDP-arányos 7,6 százalékos összköltésből 2,4 százalék a magánköltés, ez az arány a következő években várhatóan évi 4-5 százalékkal fog emelkedni, és 2021-re eléri a 1100 milliárdot. Az egyesület a hazai magánegészségügyi szektor méretét 300 milliárd forintra becsüli - mondta Leitner György, hozzátéve, hogy ennek az összegnek mintegy harmada a "szürkezónában csapódik le". Véleményük szerint ezért szakmai és költségvetési szempontok alapján indokolt lenne, hogy az állam jobban érvényt szerezzen a számlaadási kötelezettségnek annál, ahogy például a plasztikai sebészetek esetében az online pénztárgépek bevezetésével tette.
Kun Eszter, a felmérést végző Szinapszis piackutató kft. kutatási igazgatója arról beszélt, hogy 2016-os reprezentatív adataik szerint a fővárosi és Pest megyei lakosok 60 százaléka vett már igénybe magánegészségügyi szolgáltatást, ez az arány 2014-ben 49 százalék volt. Az adatokból az is látszik, hogy inkább a fiatalabbak és a családosok fordulnak a magánszektor felé, és már nem csak a jómódúak kiváltsága ez. A legtöbben (49 százalék) valamilyen szakorvosi, míg a megkérdezettek 34 százaléka diagnosztikai ellátást vett igénybe magánúton, ezt követi 9 százalékos részesedéssel a sebészeti ellátás.
209 milliárdot költöttek a magánszférában Pest megyében
Az árbevételi adatokat nézve Budapesten és Pest megyében a magánszektor árbevétele - a fekvőbeteg-ellátás nélkül - 155 milliárd forint volt 2015-ben, míg a lakosság 209 milliárd forintot költött valamilyen magánellátásra a kutatás szerint. Az egyesület javaslatai között szerepel a számlaadási és dokumentációs kötelezettség ellenőrzése és betartatása, a szektorban az online pénztárgép vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz bekötött számlázási rendszer bevezetése, valamint a feketefoglalkoztatás kiszűrése. Ez utóbbival kapcsolatban Leitner György elmondta, javasolják, hogy a magánszolgáltatóknak heti 20 óra rendelésig legalább részmunkaidős, fölötte pedig teljes munkaidős egészségügyi asszisztenst kelljen foglalkoztatniuk.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
