Jövő év elején állhatnak munkába a kiemelt kompetenciájú ápolók
Van mit tennie az Emmi-nek, ha valóban átszervezné és megerősítené a sürgősségi ellátást, annak megfelelően, ahogyan azt eddigi megszólalásaiban szinte kivétel nélkül megemlítette a gigatárca frissen kinevezett vezetője, Kásler Miklós - írja a Medical Online . A lap szerint ebből úgy tűnik, hogy a döntéshozók felismerték, hogy lenne tennivalójuk a területen, bár az erőforrás miniszter a tervek részleteiből semmit nem árult el, pedig ideje lenne a gyors lépéseknek, hiszen jövő év január-februárjában állhat munkába 220 kiemelt kompetenciájú ápoló (Advanced Practice Nurse, APN). Ők jelenleg négy hazai képzőhelyen, a hat lehetséges specializáció valamelyikén már tanulnak, hogy MsC képesítést szerezzenek: 50 százalékuk a Pécsi Tudományegyetemen készül a magasabb szintű feladatok ellátására, 50 százalékuk pedig a három másik, egészségügyi felsőoktatási intézmény valamelyikében folytatja tanulmányait. A hat választható specializáció közül a sürgősségi a legnépszerűbb a körükben.
Papp László, a Szegedi Tudományegyetem ETSZK oktatási tanszékvezető-helyettese a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara I. Országos Sürgősségi Konferenciáján elmondta, hogy egyelőre még nem egészen tisztázott, pontosan hogyan illeszkednek majd be az APN-ek a hazai sürgősségi betegellátó osztályok (SBO) mindennapjaiba. Véleménye szerint a munkakörben szükséges kritikus gondolkodás, az ön- és helyzetmenedzselési képesség ugyanis meglehetősen idegen a hazai ellátási gyakorlattól, az orvosok pedig "belenevelték az ápolókba a tanult tehetetlenséget", amit nehéz lesz gyorsan átalakítani.
Nincs megfelelő jogi környezet
A szemlélet mellett a megfelelő jogi környezetet sem teremtették meg ahhoz, hogy az APN-ek adekvátan láthassák el a képzettségüknek megfelelő feladatokat: a szakdolgozóknak ugyanis nincs aláírási joga, pecsétje, MedSol kódja, így kérdéses, hogyan rendelhetnek majd el egy röntgent , vagy laborvizsgálatot . Papp László szerint nemcsak az MSc, hanem a BSc és OKJ-s ápolók kompetencia- és felelősségkörének meghatározása is várat még magára. A kiemelt kompetenciájú ápolók munkába állása finanszírozási kérdéseket is felvet, amelyeket még szintén nem válaszolt meg a döntéshozó.
Az oktatási tanszékvezető-helyettes szerint a kompetenciák rendezése sokat tudna segíteni az ápolók rendszerben való elhelyezésén, és megítélésének javításában: ennek hiányában - mindegy milyen végzettsége van egy egészségügyi szakdolgozónak - papíron ugyanazokat a feladatot végezhetik mindannyian, a gyakorlatban viszont nap mint nap áthágják a kompetenciaköreiket. Az SBO-kra érkező betegek 30 százaléka nem igényel orvosi ellátást számos felmérés szerint, ám az is kérdéses még, hogyan fogadják majd el a páciensek, hogy nem szakorvos látja el őket, és a szakember szerint ahogyan a lakosság, úgy a szakma felőli kommunikáció területén is javítani kell majd.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Nem lesz előrelépés a megfelelő munkaerő nélkül
Rogus Piroska, a győri Petz Aladár Megyei Oktatókórház SBO-jának diplomás ápolója szerint a megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerő biztosítása nélkül nem lesz előrelépés sürgősségben, és arra is felhívta a figyelmet, hogy a rendszerben a 40 éves korosztály a meghatározó, nincs szakdolgozói utánpótlás.
"Nincs fölöslegesen megjelenő beteg, ha nem tudjuk megoldani a problémáját, az a mi működési elégtelenségünket igazolja" - válaszolta a konferencián a túlterheltséget firtató felvetésekre dr. Berényi Tamás, a Semmelweis Egyetem Klinikai Központ SBO klinikai főorvosa. Véleménye szerint betegcentrikus menedzsmentszemléletre van szükség a sürgősségben, és minden páciensnek a saját igényei szerinti ellátást kell biztosítaniuk.
Nem fog javulni a sürgősségi betegellátás helyzete, amíg a központi egészségügyi vezetés nem nyilvánítja stratégiai ágazattá, dr. Botos Péter, a Magyar Sörgősségi Orvostani Társaság (MSOTKE) triázs munkacsoportjának vezetője, az Egészségügyi Szakmai Kollégium oxyológia tagozat tanácsának tagja szerint. Hozzátette, hogy az ellátást meghatározó minimumfeltételekről szóló rendeletről ugyan mindenki tudja, hogy van, csak éppen senki nem tartja be a feltételeit, és nem ellenőrzik ezek meglétét. Ugyanakkor dr. Kiss Domonkos, a Siófoki Kórház SBO-jának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenleg érvényben lévő rendelet helyenként túlzó, például műszakonként 12 nővér alkalmazását írja elő olyan ágyszám mellett, ahol a gyakorlati munkát ismerve hatan is el tudnák látni a feladatot.
Egységes rendszer kialakítása a cél
Botos Péter elmondta, hogy elkészült a sürgősségi triázs irányelv , és hamarosan a graduális és posztgraduális képzés tananyagának is része lesz a Magyar Sürgősségi Triázsrendszer (MSTR), amelyet az MSOTKE adaptált a Kanadában működő szisztéma alapján a hazai ellátórendszerre. Az MSTR infotechnológiai háttere egyelőre nem rendezett, de hosszú távon egy országosan egységes betegmegítélési és betegirányítási rendszer kialakítása a cél: ennek adatbázisa megteremtené az átlátható és minőségi ellátás feltételeit a sürgősségben, mellyel az egészségpolitikai döntéseket is hiteles adatokkal tudnák megalapozni, és amely lehetővé tenné, hogy a betegek valamennyi SBO-n ugyanolyan színvonalú ellátáshoz jussanak.
Ez is érdekelhet
A győri Petz Aladár Kórház belgyógyász és klinikai onkológus szakorvosa, dr. Kullmann Tamás szerint nem véletlen, hogy a vidéki kórházakban működnek jól az SBO-k: ezekben az intézményekben könnyen elérhetőek a társszakmák. Ugyanakkor a betegek mindenütt felróják a hosszas várakozási időt, a menedzsmentek pedig az ellenőrizhetetlen költségek miatt panaszkodnak leginkább.
Legjobban: