A hazai egészségügy állapotáról sok szó esik, arról azonban kevesen tudnak, hogy mekkora anyagi terhet jelent az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása itthon. A januártól átalakult Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) 2015-ös adatokkal - egész éves kimutatást a tavalyi évre még nem tudtak elkészíteni - szemléltette, hogy mennyibe kerül minden egyes állampolgár egészségügyi ellátása, és mely betegségekre költötték abban az évben a legtöbbet.
280 milliót is költöttek egyes betegekre
Az egészségügyi szolgáltatások közül a legtöbben - több mint nyolcmillió ember évente - a háziorvosi ellátást veszik igénybe, ezt követi hétmillió körüli betegszámával a gyógyszerellátás és a járóbeteg szakellátás. Jóval kevesebb, nagyjából 2,5 millió ember jelentkezik évente a fogászatokban, illetve több százezer embert érint még a gyógyászati segédeszköz ellátási szegmens, a képalkotó diagnosztikai szolgáltatások (CT/MRI), az ambuláns háziorvosi ellátás és a fürdőellátás.
Az összes potenciális igénybe vevőre számítva a személyhez ténylegesen köthető, egy főre jutó átlagos kiadás 107 ezer forint évente. Ez persze az életkorral jelentősen változik: születéskor, és csecsemőkorban az ember sokba kerül, majd az azt követő években jelentősen csökkennek az egészségügyi kiadások. Sajnos az EU-s átlaghoz képest viszonylag korán, 50 éves kor környékén ismét emelkedni kezd ez az érték, illetve a 20-35 éves kor közötti nők esetében is nő az egészségügyi kiadások összege, ami a szüléshez köthető elsősorban. A magasabb életkorban jellemzően háromszor több kerülünk a hazai egészségügyi átlagnál, ami a fejlettebb, nyugati országokhoz képest nem számít kirívónak.
A tízmillió magyar lakos közül körülbelül tizenháromezer személy van, akinek az ellátására, kiváltásaira a biztosító egy év alatt több mint ötmillió forintot fizetett ki. Ezekből háromezer azoknak a száma, akikre több mint tízmillió forintot költöttek. A legmagasabb felhasználásúak azok voltak, akikre az egészségbiztosító több mint ötvenmillió forintot költött (59 személy), illetve azok, akiknek több mint 100 millió forintos volt az igénybevételük (21 személy). A legmagasabb egy főre jutó kifizetés a 2015-ös évben meghaladta a 280 millió forintot.
Az OEP TOP10-es listája
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A legköltségesebb kezelésű betegségek általában ritkábbak is, így összességében kevésbé terhelik meg a magyar egészségügyet az olyan gyakori, nagy tömegeket érintő problémáknál, mint például a cukorbetegség . Alább a betegségeket mind a betegszám, mind az egy főre jutó költés, mind pedig az összkiadás szempontjából rangsorolta az OEP úgy, hogy mindhárom tényezőt egyenlő súllyal mérlegelték. Eszerint a betegségek magyarországi TOP10-es listája így alakul:
1. Mieloid leukémia
A leukémia - más néven fehérvérűség - a csontvelőben lévő vérképző sejtek rákos elfajulása következtében alakul ki. Viszonylag ritka, százezer emberből egy-két esetet diagnosztizálnak. Kezelése már korábban is igen költséges volt, a kemoterápia mellett interferon-kezelést, valamint csontvelő-átültetést, illetve őssejt-transzplantációt alkalmaztak. A kétezres évek elején jelentek meg az első célzott terápiás készítmények, melyek a hibás enzim gátlásával javították a beteg állapotát. Teljes gyógyulást sajnos ezek sem ígérnek, de jelentősen megnövelhetik a betegek élettartamát és enyhíthetik a tüneteket.
2. Sclerosis multiplex
A szklerozis multiplex krónikus, a központi idegrendszer fehérállományának gyulladásos betegsége, melynek következtében károsodnak az idegsejtek és az idegsejteket körülvevő, úgynevezett myelin. A világon 2,5 millió embert érint, Magyarországon 7-8 ezerre tehető a sklerosis multiplexesek száma. A betegséget az orvostudomány jelenlegi állása szerint nem lehet gyógyítani, a kezelések célja a beteg élethosszának megnyújtása és az életminőség javítása. Magyarországon az OEP a gyógyszeres kezeléshez használt készítményeket külön keretből 100%-ban támogatja. Emellett a beteg rendszeres fiziko- és pszichoterápia is szorulhat.
3. Hemofília
A hemofília a VIII:C, illetve a IX. véralvadási faktor veleszületett hiánya vagy működési rendellenessége következtében kialakult vérzékenység. Gyakran "királyi" betegségként említik, hiszen az angol Viktória királynő a hibás gén hordozója volt, és általa a vérzékenység több európai uralkodóházban is megjelent. Magyarországon egymillió lakosra körülbelül 30-40 beteg jut, akik folyamatos kezelésre szorulnak. Kezelt esetekben az életkilátások jók, a beteg normális, de fegyelmezett életet élhet.
4. Idült vírusos májgyulladás
A májgyulladásért leggyakrabban a hepatitis A, B, C, D, E vagy G vírus a felelős. A gyulladás véglegesen és súlyosan károsítja a májsejteket, így a beteg szerv idővel nem tudja ellátni feladatát. Májzsugor, még később - az onkogén vírus révén - májrák alakulhat ki. Magyarországon a vírushordozók aránya 0,7-1,3 százalékra tehető. A hepatitis C okozta kór felelős 2000-4000 magyar beteg májzsugorának kialakulásáért és 600 hazai májrákos esetért. Az utóbbi 4 évben forradalmi változás következett be a krónikus C hepatitis kezelésében, a betegség szájon át szedhető tablettákkal is gyógyítható. A máj szövetének elpusztulása esetén májátültetés segíthet a betegen.
5. Krónikus veseelégtelenség
A krónikus veseelégtelenség a vesék szerteágazó működésének többnyire fokozatos, folyamatos és visszafordíthatatlan romlását, végül teljes megszűnését jelenti, ezzel a végállapotú veseelégtelenség kialakulásához vezet. Szinte valamennyi szerv, szervrendszer működését befolyásolva, megfelelő kezelés nélkül halálhoz vezető állapot. Magyarországon körülbelül 80-100 ezer ember szenvedhet valamilyen fokú krónikus veseelégtelenségben. A művesekezelésre szoruló betegek száma évről évre nő, a vesepótló kezelések és a vesetranszplantáció pedig hatalmas terhet ró a költségvetésre.
6. A hörgő és a tüdő rosszindulatú daganata
A tüdőrák (hörgőrák) alatt a tüdő hámeredetű, rosszindulatú daganatát értik, mert szinte mindig a légzőrendszer hámszöveteiből ered. A férfiak rákos halálozásában az első, a nőknél a második helyet foglalja el. Magyarországon évente mintegy 6000 új megbetegedést tartanak nyilván, elsősorban a dohányzáshoz köthető a kialakulása, de bizonyos ásványok, vegyszerek tartós belégzése is okozhatja a betegséget. Műtét során általában csonkolják az érintett tüdőlebenyt, két lebenyt vagy eltávolítják a fél tüdőt, ezt pedig szükség esetén kemoterápiával egészítik ki. A legtöbb daganattípushoz hasonlóan itt is egyre nagyobb teret nyernek a célzott terápiák.
7. Myeloma multiplex
A myeloma multiplex az immunrendszer plazmasejtjeinek rosszindulatú daganatos megbetegedése, melynek eredményeként a plazmasejtek a csontvelőben szaporodnak fel. Viszonylag ritka betegségről van szó, hazánkban évente körülbelül 400 új érintettet fedeznek fel az orvosok, és nagyjából 2-3000 beteg él az országban. Célzottan történik e betegséget kezelése, méghozzá úgy, hogy az orvosok plazmasejteket pusztító célzott kemoterápiát alkalmaznak. Ezt egészíti ki egy olyan kezelés, amely a csontlebontást gátolja. Véglegesen csak nagyon ritkán gyógyítható, ugyanis a probléma időről időre vissza-visszatér. A várható túlélés emiatt még egy jó egészségi állapotú, frissen diagnosztizált beteg esetében is csak nagyjából nyolc évre tehető.
8. Transzplantált szerv és szövet
Magyarországon 1973. óta zajlik transzplantáció , jelenleg vese, máj, szív, kombinált vese- és hasnyálmirigy, hasnyálmirigy-szigetsejt beültetéseket végeznek. Ezek mindegyike technikai és jogi szempontból is szigorúan szabályozva van. Legnagyobbrészt itthon is agyhalottból származó szervvel történik, és csak alig 5 százalék az élő donor szervével.
9. A végbél rosszindulatú daganata
A végbél a bél végbélnyílástól számított nagyjából 15-20 centiméteres szakasza, végbélrák alatt pedig e szakasz daganatos elfajulása értendő. A bél többi daganatával ellentétben ez igen sugárérzékeny, a kezelés így elsősorban kemoterápiával és sugárterápiával történik, illetve bizonyos esetben műtéttel végezhető. A betegség kezelése során ma már biológiai terápiát is alkalmaznak, mellyel elsősorban a kemoterápiát egészítik ki.
10. Az emlő rosszindulatú daganata
Ez is érdekelhet
Az emlő rosszindulatú daganatainak gyakorisága évről évre nő, Magyarországon ma már a leggyakoribb női rák, évente 7500 új beteget fedeznek fel, és 2300 nő halálát okozza. Jóval ritkábban fordul elő a férfiaknál, esetükben ugyanakkor gyorsabb lefolyású és rosszabb indulatú a daganat.
