Ahogy azt az index.hu korábban már megírta, áldatlan állapotok alakultak ki az Országos Onkológiai Intézetben. A kemoterápiára váró betegek hajnali 5 órától állnak sorban egy szűk lépcsőházban, hogy 7 órától sorszámot húzhassanak maguknak az aznapi vizsgálatokra. A cikk megjelenését követő napon az ombudsman hivatalból vizsgálatot is indított az ügyben. Arról, hogy mit kívánnak tenni a helyzet javítására, a nepszava.hu megkérdezte a humántárcát, a Nemzeti Népegészségügyi Központot (NNK) és magát az országos intézetet is. Választ végül csak az utóbbi főigazgatójától, Polgár Csaba professzortól kaptak.
Minden rendben van
Válaszában Polgár Csaba határozottan visszautasította, "az intézet jó hírnevét sértő, a közvéleményt tendenciózusan félrevezető politikai megnyilvánulások és sajtótermékek igaztalan állításait a náluk folyó betegellátás körülményeiről." Mint írta: ők minden beteget tájékoztatnak, hogy a munkaidő 7:30-kor kezdődik. A várótermeket hétkor nyitják, ezért értelmetlen órákkal korábban jönni. Mindehhez a lap annyit fűzött hozzá, hogy a cikkben megszólaló betegek valójában azért állnak sorban már kora hajnaltól, mert ha későn kapnak sorszámot, akkor talán már nem kerülnek sorra aznap.
25 évvel vagyunk lemaradva
Ugyanezzel a témával foglalkozott a 444.hu is. A cikk szerzője, Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő arra is felhívja a figyelmet, hogy ma Magyarországon a rákhalálozások száma még mindig magasabb, mint az OECD országokban 1990-ben ugyanebben a betegségcsoportban meghaltak száma. Magyarán Magyarország bő 25 éves lemaradással küzd ezen a téren is az OECD 2015-ös jelentése alapján - miközben az onkológiai betegek száma évről évre emelkedik. Mint írja, 2010 és 2015 között közel 25 százalékkal nőtt meg a Rákregiszterben nyilvántartott daganatos páciensek száma.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az Onkológiai Intézetben is kialakult tarthatatlan helyzet megoldását a szakértő abban látná, ha drasztikusan növelni tudnák a szakdolgozók számát. Mint írta, a rendszer legdrágább és legképzettebb eleme az orvos, ezért az ő tehermentesítésük talán az egyik legfontosabb teendő.
"Az nem elvárható, hogy az egészségügyi farsangban az orvos legyen a szakdolgozó, a portás, az írnok és a számosztó automata is, ahogy az sem, hogy a szakdolgozó az írnok, a betegszállító és a takarítónő. Ezért a szakdolgozói létszám drasztikus növelése mellett sokkal több orvosadminisztrátorra is szükség van" - véli a szakember, majd hozzáteszi, hogy alapvetően hiányzik a rendszerből az a szakdolgozói réteg is, aki a beteggel a kapcsolatot tartja, aki az orvos helyett a beteget képes felvilágosítani a kemoterápia mellékhatásairól, aki képes a betegek számára kielégítő válaszokat is adni. Véleménye szerint jelentős mennyiségű feladatot, amit ma orvos végez el kellene delegálni az erre képzett szakdolgozók felé.
