- Az orvosi pályája kezdetétől az urológia volt a kitűzött irány?
- A családomban én már az orvosok harmadik generációját képviselem, így mondhatjuk, hogy ennek a szakmának nagy hagyománya van nálunk. Édesapám szülész-nőgyógyász volt Kecskeméten, édesanyám fogorvosként dolgozott, illetve a bátyám is már orvosi egyetemre járt, amikor én is erre az útra léptem. Én is kisgyerekkorom óta orvos szerettem volna lenni. Mindenféleképpen valamilyen manuális, vagyis sebészeti beavatkozással foglalkozó szakma érdekelt, először sebész vagy plasztikai sebész szerettem volna lenni. Ugyanakkor édesapámnak nagyon kedves barátja volt Tóth Csaba professzor, az akkor Kecskeméten dolgozó urológus főorvos, aki később Debrecenben lett az Urológiai Klinika igazgatója. Ő olyan sok szépet és jót mesélt az urológiáról, hogy nagyon megtetszett számomra ez a szakma. Az ő tanácsára, a vele folytatott hosszas beszélgetések hatására indultam el ezen az úton.
- Munkáját pedig egy igen nagy múltú, patinás épületben végezheti, hiszen a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikája 2020-ban ünnepelte a századik évfordulóját, ezzel Európa legrégibb urológiai intézménye. A nyilvánvaló presztízsérték mellett jár-e nehézségekkel ez az évszázados örökség?
- A mai napig vannak olyan országok, amelyekben az urológia nem függetlenül, hanem a sebészet részeként működik. Független, akadémiai urológiai klinikaként számít a legrégebbinek a Semmelweis Egyetemen található intézet. Trianon után, 1920-ban volt olyan bölcsesség és elszántság a Pázmány Péter Tudományegyetem akkori vezetőiben, hogy egy ilyen fontos döntést meghozzanak, és ezáltal megalakuljon az urológiai klinika, amely nem csak Magyarországon, de Európában is zászlóshajó volt. A magunk tudása és tehetsége szerint ezt a szellemiséget próbáljuk mi is tovább vinni. Itt a bejárat mellett van egy múzeumunk is, amelyet 1998-ban nyitott meg az akkori egyetem rektora, Romics László. A múzeum alapítója, tanítómesterem Romics Imre professzor mottóul Mirkó Vilmos professzor mondását írta ki a falra, aki azt mondta: „A múlt nagyjainak és nemes hagyományainak tiszteletben tartása felemelkedésünk legfőbb biztosítéka”.
- A múzeumban kiállított tárgyakat végignézve is jól látszik, milyen változásokon ment keresztül az urológia az elmúlt évszázadban.
- Mondhatnám azt is, hogy semmi nem változott, de azt is, hogy minden más lett azóta. Habár műtétek és eszközök tekintetében is összehasonlíthatatlan a helyzet a mostanival, sokszor tapasztaljuk azt, hogy az úgynevezett „gold standard” azóta sem változott. Mindenképpen ismerni kell az új lehetőségeket, viszont meg kell nézni azt, hogy mivel nyújt többet a betegnek. Másrészt viszont forradalmi változásoknak is szemtanúi lehetünk a szakmában, főként az onkológiai kezelések tekintetében. Egyfajta reneszánsz kort élünk, ahol évszázados dogmák dőlnek meg, illetve a daganatos betegek életét évekkel hosszabbíthatjuk meg. Bizonyos betegségek, amelyek gyakorlatilag biztos halált jelentettek korábban, már hosszú túléléssel kecsegtetnek. Forradalmi új módszerek jelentek meg, a Semmelweis Egyetemen is rendelkezésre áll a legkorszerűbb robotsebészet, amellyel biztonságosabban és pontosabban lehet végrehajtani – nyilván egy jól képzett sebész keze alatt - a különböző műtéteket. Az endoszkópos eszközök is egyre kisebbé, precízebbé és tisztább képűvé válnak, ez is azt szolgálja, hogy a műtét a beteg számára biztonságosabb, az orvos számára pedig könnyebben elvégezhető legyen.
- A legtöbb, egészséget érintő statisztikában kiemelten rosszul szerepelnek a magyarok. Hogyan állunk az urológiai betegségek tekintetében az EU-s átlaghoz viszonyítva?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
- Alapvetően az urológiai megbetegedések tekintetében átlagosak vagyunk, sőt a daganatos megbetegedések esetén sem a kiemelten magas esetszám okoz problémát, inkább a korai felfedezésben vagyunk nagyon hátul. Egy daganatos megbetegedés idejekorán felfedezve teljes mértékben gyógyítható, ha azonban későn fedezik fel, akkor már jóval kisebb hatásfokkal és költségesebben kezelhető. Tehát mindenki számára nagyon előnytelen ez a helyzet. Ilyen szempontból azt kell mondanom, hogy sajnos nem járunk élen. Ezért fontos az egészségtudatosság és lehetőség szerint a megelőzés, illetve a korai felismerés.
- Világszerte, így Magyarországon is megfigyelhető, hogy egyre több férfi szenved meddőségi zavarok miatt. A probléma hátterében nyilvánvalóan számos dolog húzódhat. Milyen arányban szerepelhetnek ezek között különféle urológiai problémák?
- A probléma háttere nyilvánvalóan összetett, de több szála is az urológiai problémákhoz vezethető vissza. A férfi reprodukciós szervek betegségeivel foglalkozó andrológia is az urológia része, nálunk is zajlottak olyan kutatások, amelyek megállapították, hogy a spermakép minősége évről évre csökken, ami miatt az emberek reprodukciós képessége is egyre alacsonyabb. Ez nemcsak a férfiak, de a nők esetében is igaz sajnos, így valószínűleg több tényező is mindkét nemre negatív hatással lehet. Az ülőmunka, a stressz, a mozgásszegény életmód és számos környezeti ártalom együttesen tehető felelőssé ezért az ijesztő tendenciáért.
Annyi biztos, hogy az egészséges szervezetű embernek jó eséllyel egészségesebb a spermiuma is. Tehát annak a férfinak, aki gyermekáldásban gondolkozik, fontos lenne, hogy optimalizálja a testsúlyát, rendszeresen mozogjon, tartózkodjon a nagyon meleg területen való hosszas üléstől. Például a szauna sem túl jótékony hatású ebből a szempontból.
- A nagyobb egészségtudatosság és odafigyelés valóban kompenzálhatja a környezeti hatások vagy genetikai örökség miatti veszélyeket?
- Ne menjünk el azon tény mellett, hogy egy férfi egészsége, ha nem is kizárólag, de jelentős részben azért rajta, vagyis az életmódján múlik. Nyilván mindenki azt szeretné, hogy legyen egy tabletta, amelyet ha bevesz, nem kell mozognia, nem fog hízni és csak egészséges étel jut onnantól a szervezetébe. De sajnos nem így működik. Nekünk is tudatosan és aktívan kell tennünk azért, hogy minél hosszabban megőrizhessük a vitalitásunkat. A testsúly optimalizálása, illetve a tápláló, vitamindús étrend követése általánosan talán mindenkinek jótanács lehet. A vitaminokkal és különböző táplálékkiegészítőkkel kapcsolatban azért nem egységes az álláspont, önmagában nem ezektől leszünk egészségesebbek. Fontosabb helyettük a szezonális zöldségek és gyümölcsök, jó minőségű élelmiszerek rendszeres fogyasztása, ezekből minden fontos vitaminhoz hozzájuthat a szervezetünk.
- A mesterséges intelligencia térnyerése ebben az orvosszakmában is kecsegtet valamilyen izgalmas előretöréssel?
- A mesterséges intelligenciával alapvetően nagy mennyiségű adat vált feldolgozhatóbbá, a kutatási munkák során ezt már hatékonyan alkalmazzuk. Minden adódó lehetőséget meg kell ragadnunk ahhoz, hogy könnyebben és gyorsabban tudjunk jó döntéseket hozni. Ugyanakkor azért vigyáznunk kell azzal is, hogy a helyén kezeljük ezeket az új vívmányokat. Egy híres generációkutató korábban azt mondta, hogy a mesterséges intelligencia semmiféleképpen nem a jövő, maximum a jelen, a jövő pedig az, hogy írni és olvasni tudjon az ember. Szerintem túlzottan ne bízzuk a mesterséges intelligenciára magunkat: egy emberi döntést, egy orvosi döntést lehet ugyan átlagolni, de a tapasztalaton alapuló megérzéseket, intuíciókat a mesterséges intelligencia soha nem fogja tudni helyettesíteni.
- A nagy áttörések, illetve a korszerű terápiák mellett azért nagyon fontos az is, hogy maga a beteg tisztában legyen azzal, miért fontos a prevenció és az egészséges életmód. Az urológiai megbetegedések mindig tabutémának számítottak. Történt ezen a téren némi előrelépés?
- Az egészségtudatosság népszerűsítésénél mindenféleképpen, és az újabb generáció, nagyjából a 40 éves korosztályig bezárólag sokkal egészségtudatosabb. Sajnos továbbra is van hova fejlődnünk minden korosztály tekintetében.
Nemrég egy német kutatás megvizsgálta, mivel lehetne a várható élettartamot meghosszabbítani. Vizsgálták például, hogy ha bizonyos onkológiai vagy kardiovaszkuláris betegségek gyógyíthatóvá válnának, az mennyiben befolyásolná az emberek élettartamát. Forradalmi változást ugyanakkor egyik sem mutatott a kutatás szerint. A várható élettartamot a prevenció növelhetné leginkább, amelynek alapja a megfelelő életmód kialakítása. Az egészségtudatosság pedig az általános iskolában kezdődik, vagy akár az óvodában. Természetesen az otthoni környezetben folytatódik a minőségi táplálkozás és a mozgás rendszeressé tételével. A testi és lelki egyensúly fenntartásának is ez az alapja.
- Magyarországon is egyre több ember csatlakozik az úgynevezett Movember mozgalomhoz, melynek lényege, hogy a férfiak bajusz és szakáll növesztésével hívják fel a figyelmet a szűrések fontosságára és a rájuk leselkedő betegségek veszélyeire. Mi a véleménye ezekről a figyelemfelhívó kampányokról?
Ez is érdekelhet
- Magunk is több éve csatlakozunk ehhez a figyelemfelhívó kampányhoz, illetve annak a 10 Ezer Lépés Programnak a születésénél is ott voltam, melynek célja, hogy mozgásra buzdítsunk és a prosztatarákos betegségre felhívjuk a figyelmet. A daganatos betegek állapotán nagyon sokat javíthat a mozgás, így ezzel a kezdeményezéssel is arra bátorítjuk őket, hogy az életminőségük fenntartásának érdekében sétáljanak minél többet.
