Nehéz volna őt nem szeretni. Persze, a szakterülete is jó választás, hiszen van-e annál hálásabb és felemelőbb, mint gyerekeket gyógyítani. Nem csoda, hogy a ma már egészséges, felgyógyult egykori csemeték és azok szülei is ódákat zengenek róla az Astellas-díj Facebook-oldalán.
És ez nem valami női érzelgősség. Régi kollégák, ismerősök (meglett, kopaszodó férfiakról beszélünk), egyaránt méltatják és példaképüknek nevezik. Hát ki ez az orvos, és milyen varázsereje van? Ismerjék meg Dr. Kiss Imrét, a SE ÁOK I. Gyerekklinika főorvosát.
Azonnal felvette a telefont, aznapra meg is beszéltük az interjút. Ritka az ilyen. A derék újságíró vár, újrahív, e-mailt ír, vár, újrahív. Ami – jelen esetben – érthető is lett volna, hiszen egy gyerekklinika sebészetén nyilván akad sürgősebb teendő is, mint interjút adni. Ő azonban nem halogatta, szakított időt a beszélgetésre. Ez sem véletlen. Ahogy a Facebook-posztokból olvasom, majd minden második hozzászóló kiemeli, hogy a doktor úr mindig elérhető volt, éjjel, sőt még a szabadsága alatt is.
Kérdezem, hogy mégis hogy tudja így az életét menedzselni, hogy lehet 0-24-ben rendelkezésre állni. Meg fognak lepődni, azt mondta, rettenetesen érezné magát, ha nem így lenne:
V. K.: "Fiamnak nem ő volt a sebésze, mégis mindig jött és kérdezett az állapotáról. Meg persze az én lelkiállapotomról. Szemében az aggodalom, együttérzés és a tenni akarás tükröződött, akárhányszor találkoztunk vele a folyosón. Számát megadva kért, ha bármikor, bármi kérdésem van, hívjam bátran! Többször meg is tettem kétségbeesésemben volt, hogy hétvégén is. Szinte mindig elérhető volt! Amikor mégsem, még aznap visszahívott, és minden kérdésemre számomra is érthető és maximálisan kielégítő válaszokat adott. Mind szakmailag, mint emberileg csillagos 5-ösre vizsgázott! Szorítunk neki, hogy az első jelölését díjra válthassa." - Ha ma már olyan szerencsések vagyunk, mi orvosok , hogy ott lapul a zsebünkben a mobiltelefon, akkor használjuk is. Eszembe jut édesanyám, aki körzeti orvosként mindig mindenkinek a rendelkezésére állt, sose nézte az órát, a napaszakot, azt sem, hogy szabadságon van-e. Abban az időben még a vezetékes telefonokkal is gond volt, sokszor mentőt se tudott hívni. Akkor, ott, gyerekként elhatároztam, hogy ha én egyszer orvos leszek, mindig elérhető leszek. Közben jött a digitális korszakváltás, és ez óriási lehetőséget ad nekünk. Úgy érzem, és a medikusoknak is ezt tanítom, hogy manapság az orvos egyik legjobb gyógyító eszköze a mobiltelefon lehet. Orvosként nekem úgy nyugodt a lelkiismeretem, ha tudom, számíthatnak rám. Nemrég leöntöttem véletlenül a mobilomat, reggel hétig szárogattuk a feleségemmel, én ez alatt az idő alatt rettenetesen éreztem magam, belegondolva, hogy hányan kereshettek hiába. Nem bírom elviselni, ha valakinek csalódnia kell bennem. Nem szabad elfelejteni, hogy nem az orvosnak nehéz, hanem a betegnek és a szülőnek, elég, ha csak a helyükbe képzelem magam és elszáll a fáradtságom.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Hogy lehet, hogy még azok is elismerően nyilatkoznak Önről, akiket nem is kezelt közvetlenül? Miért szeretnének meglett férfiak olyanok lenni, mint Ön?
R. Klaudia: "Megkaptam az élettől, hogy vele dolgozhattam. Az ő keze alatt mindig nyugodtság, szeretet és empátia volt az osztályon, ha kezdő nővérként kérdésem volt, mindig segített. Ha éppen nem volt műszakban, akkor is felhívhattam tanácsért, s mindig azt mondta, hogy nem vagyok egyedül. Láttam, hogyan bánik a kis betegekkel és a szüleikkel. Nagyszerű ember és orvos." - Ez túlzás, de nagyon jólesik, mert úgy tűnik, átmegy az emberek felé az a törekvésem, hogy akivel csak találkozom, azzal szeretetteli kapcsolatom legyen. Igyekszem mindenkinek segíteni, és amennyire csak lehet, az ügyét képviselni. A gyógyításban kulcsfontosságú, hogy az ember szeretettel közeledjen a másik felé. Ezért is tartom az Astellas-díj nagy érdemének, hogy szembemegy a trenddel, és megmutatja, hogy nemcsak rossz, meg elégedetlenség terem az egészségügyben, hanem számtalan jó és példamutató dolog is történik. Sokan lennének méltóak arra, hogy megkapják ezt a díjat, és valószínűleg még sokkal többen érdemesek rá, csak nem kerülnek reflektorfénybe. Amikor az ember megkapja az orvosi diplomáját, attól még nem lesz gyógyító; jó orvossá válni az egy élethosszig tartó tanulási folyamat. Ez a díj pedig mindannyiunk évtizedes munkájának az elismerése, nemcsak az enyém, hanem a kollégáimé is.
- A kórházi osztályokon mindenhol, de nálunk különösen jelentős a nővérek hozzáállása, embersége, hiszen a gyerekek velük töltik el a legtöbb időt, rajtuk múlik, hogy később mire emlékeznek a gyógyulás folyamatából. Büszkén mondhatom, hogy minden nővérünk úgy tekint a beteg gyerekekre, mintha azok a sajátjaik lennének. Mindenképp meg kell említenem azt a két embert, akik nélkül nem sikerülhetett volna ilyen szellemiségű közösséget teremteni: nagy köszönettel tartozom Verebély Tibor, professzor úrnak, akinek az osztályán 1987 óta dolgozom, s aki nyugdíjasként mind a mai napig aktívan kiveszi a részét az osztály életéből, a másik Kálmán Attila, osztályvezető főorvos - az ő bűvkörükben mindannyian jobb emberek lettünk.
Úgy tűnik, az egészségügy "béke szigete" ez az osztály.
Gy. József:"Orvos és ember - a szó igazi értelmében. Évfolyamtársak voltunk, most abszolút kompetens, kiváló kolléga és jó barát egyszerre. Nagyon drukkolok neki!" Ez így van. Bizton állíthatom, hogy az I. Gyerekklinika egy igazi unikum, itt mindenki tiszteli és szereti a másikat, bármikor kérhetünk segítséget egymástól. Az ember – normálisan – futva megy be a munkahelyére és délután-este azzal a jó érzéssel jön el, hogy de jó, hogy másnap is ide jöhet. Mi itt rengeteget dolgozunk, de nem ismerjük a „meló” fogalmát.
Ez azért is érdekes, mert ugyanannyi anyagi és emberi erőforrással gazdálkodnak, mint más osztályok és klinikák, akkor hogyan lehetséges, hogy ami az egyik kórháznak sikerül, az a másiknak nem?
N. V. Mária:"Ő volt az, aki megmentette az életemet, amikor megszülettem! Ha ő nem lenne, akkor talán már nem is élnék!" - Amennyire fontos a pénz bizonyos feltételek megteremtéséhez, legalább annyira alkalmatlan arra, hogy emberi kapcsolatokat teremtsen, vagy az emberség fényét fokozza. Akiben nincs kellő empátia, abban vajon háromszor annyi fizetés hatására háromszor annyi lenne? A pénz és az emberi érzések nagyon szoros kapcsolatban nem állnak egymással: aki szeret, az pénz szűkében is ugyanúgy szeret, vagy talán még jobban, hiszen ha valamilyen szükséget érez, azt megpróbálja szeretettel pótolni.
Azt írta a rövid önéletrajzában, hogy mérnöknek készült, de úgy érezte, úgy nem tudná az emberek javát szolgálni. Miért lett épp gyerekgyógyász?
- Az egyetemi évek alatt sok mindent lát az ember, ami szép a gyógyításban , ám amikor először osztottak be gyerekklinikára gyakorlatra, ott tapasztaltam meg, hogy a gyerekek milyen hálásak, még akkor is, ha fájdalmat kénytelenek elviselni az orvostól. Nagy élmény volt átérezni azt a korlátlan bizalmat, amivel a gyerekek nap mint nap megajándékoznak minket. A felnőttek sokszor a legkisebb sérelmet is életük végéig hordozzák, de a gyerekek nem, ők komoly fájdalmak elszenvedése után is mindig mosolyogva ki tudták jelenteni, hogy nem haragszanak. Ez engem olyannyira magával ragadott, hogy úgy döntöttem, ezen a területen szeretnék dolgozni.
T. Dezső: "Emberséges, odaadó orvost ismertünk meg benne, aki a beteg, szerény körülmények között élő falusi gyermekeket is királyfiként kezeli."Önnek van gyereke?
- Igen, egy nagy fiunk van.
Volt olyan, hogy a másik fél, az aggódó szülő szerepében várta a diagnózist?
- Szerencsére megkímélt minket a sors a súlyos betegségektől vagy komoly riadalmaktól – egy esetet leszámítva. Karácsony után voltunk, én ügyeltem, amikor a feleségem hívott, hogy pontszerű bevérzéseket lát a gyerek arcán. Ez a leukémiának is lehet az egyik jele, ezért nagyon megrémültem. Hazamenni nem tudtam, úgyhogy felhívtam egy hematológus kollégámat, aki felajánlotta, hogy azonnal átmegy és megvizsgálja a gyereket. Már csak ezzel is olyan megkönnyebbülést szerzett, hogy egész életemben hálás voltam-vagyok neki. Elég egy órára átesni a másik oldalra, ahol a betegek és szülők vannak ahhoz, hogy átérezzük az aggodalomnak ezt a fajtáját. Aki egyszer orvosként ilyet átél, az soha nem felejti el, és onnantól kezdve nem az óráját nézi…
A szerk.: Az interjút másnapra átnézte, mindössze egy elütéshibát talált a szövegben. És megköszönte, hogy ennyit foglalkoztam vele. Az újságírók díját már küldöm is neki...
Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a déli óráktól északnyugat felől vékonyodik, szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben akár estig felhős maradhat az ég. Délelőttig a csapadékzóna az ország nagyobb részén áthalad, addig az északi országrészben akár vastagabb vizes, tapadó hóra, dél felé haladva egyre inkább havas esőre, esőre lehet számítani. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes, estétől akár szilárd halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél főként hazánk délnyugati felén megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.
