Gyerekgyógyászként, illetve a gyógyszeriparban is dolgozva a hazai egészségügy számos szegmensére rálát Dr. Pataki Vera, az Év magánrendelője pályázat zsűritagja. A HáziPatika.comnak elmondta, hogy mit tart egy jó magánrendelő legfontosabb ismérvének, hogyan nyithatnának szélesebb társadalmi rétegek felé ezek a rendelők, és milyen szerepük van a hazai egészségügyi ellátásban.
HáziPatika.com: Az egészségügy több területén is dolgozott már. Miért választotta ezt a pályát?
Pataki Vera: Eredetileg gyermekgyógyászként végeztem, és több éven keresztül ezen a területen dolgoztam. Az utóbbi időszakban pedig a gyógyszeripar irányába váltottam, így ezt az oldalát is ismerem az egészségügynek. Az elmúlt években, évtizedekben szerzett tapasztalataimat szaktanácsadóként is igyekszem átadni a gyógyszeriparban dolgozó orvos kollégáknak, magánintézményeknél is igyekszem segíteni a mindennapi munkájukat.
Bármit is csinálok az egészségügyben, a legfontosabb számomra, hogy a betegeknek valamilyen módon segíteni tudjak. Gyermekgyógyászként a kicsikkel és a szülőkkel próbáltam a lehető leghatékonyabban együttműködni, tanácsokat adni, legyen szó gyógyulásról vagy egészségmegőrzésről.
HáziPatika.com: Az Év magánrendelőjének zsűritagjaként számos intézmény közül kell kiválasztania a legjobbat. Melyek ön szerint a legfontosabb szempontok? Mik egy jó magánrendelő ismérvei?
P. V.: Alapkövetelménynek tartom a magas szakmai színvonalat, vagyis hogy olyan tudás és tapasztalat birtokában legyen az orvos és az asszisztensek, amely alapvetően fontos a sikeres terápiához. Emellett nagyon fontos az is, hogy partnerként tekintsenek a betegekre és hozzátartozókra: meg kell hallgatni a panaszaikat és a kívánságaikat, illetve bevonásukkal kell meghozni a döntést a legmegfelelőbb terápiáról. A beteg együttműködése nélkül a munka nem lehet sikeres, és a gyógyulás folyamata is lassabb lehet a kívántnál. Ideje felszámolni azt a régi berögződést, hogy az orvos megmondja, hogy mit csináljon a páciense, neki pedig semmi beleszólása nem marad a saját kezelésébe. Egy jól működő, partneri viszony kialakítására van szükség.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az sem mindegy továbbá, hogy milyen környezetbe érkezik a beteg, és ott hogyan fogadja őt az ellátására összeállt csapat - a gyógyítás ugyanis nem egy ember munkája, hanem egy csapaté. Kis dolgoknak tűnnek, de a gyógyulás szempontjából kulcsfontosságúak az olyan részletek, hogy például mennyit kell várnia a páciensnek, mire sorra kerül, alaposan megválaszolják-e a kérdéseit, vagy hogy nyújtanak-e tájékoztatást bővebb témakörökben is, amelyek az egészségét szolgálhatják. Ha nem kellett a rendelőben idegeskednie, később szívesen jön vissza akár egy szűrővizsgálatra is, amivel komoly betegségeket előzhet meg, esetleg valamilyen életmód-tanácsadásra, amely az életminőségét is javítja.
HáziPatika.com: Hogyan profitálhat egy magánrendelő egy ehhez hasonló megmérettetésből?
P. V.: Az Év magánrendelője díj valóban nívós elismeréssé vált az elmúlt években, jó látni, hogy a győztes intézetek büszkén teszik ki honlapjukra és szóróanyagaikra az első helyezettet megillető plecsnit. Rengeteg pályázó nevezett idén is, és több olyan rendelőt is láttam, amely honlapján és közösségi oldalán biztatta a pácienseket a szavazásra. Ez a verseny ösztönzi a klinikákat a jobb teljesítményre és a páciensbarátibb ügyintézésre is.
Nagyon jól esett, hogy a HáziPatika.com megtisztelt a bizalmával, és a zsűri tagjának választott. Hiszem, hogy ez a program is a legfontosabb célt szolgálja: az egészségtudatosság népszerűsítését. Felhívhatja a betegek figyelmét is arra, hogy nemcsak baj esetén érdemes ezekhez a magánintézményekhez fordulni, hanem előbb, hogy egy szűrővizsgálattal megelőzhessük a bajt.
HáziPatika.com: A magánintézményeket sokszor állítják szembe az állami ellátórendszerrel, utóbbi hiányosságait pedig elsősorban a túlterheltséggel és alulfinanszírozottsággal magyarázzák. Melyek azok a magánrendelőben már jól működő gyakorlatok, amelyeket a közegészségügyi ellátórendszer is adaptálhatna?
P. V.: Volna mit, és nem is feltétlenül kerülne pénzbe. Az állami egészségügyben ellátott emberek sokszor érezhetik azt, hogy csak egy kicsin múlna, hogy jobb "szájízzel" távozzanak az intézményből. Nyilvánvaló, hogy az állami ellátást teljesen átszervezni egy nap alatt nem lehet, és ezt nem is a benne dolgozó orvosok és nővérek tudnák megoldani. Sokat tehetnek azonban ők is azért, hogy a beteg leküzdje a félelmét, és kicsit komfortosabbnak élhesse meg az olykor kellemetlen vizsgálatokat. Ha odafigyelnek az állami ellátásban elveszett páciensek kérdéseire, ha meghallgatják őket, már az nagyon sokat tud számítani. Jó példa erre a Pozitív Attitűd Formálás - Az emberibb egészségügyért nevű civil szerveződés, amelynek célkitűzése, hogy az állami egészségügyben javítsa az orvos-beteg kommunikációt. Szakképzett trénerek, szervezetfejlesztők és orvosok szerveznek folyamatosan képzéseket annak érdekében, hogy a megadott keretek között egy kicsit jobban szervezettebb és mosolygósabb legyen az állami egészségügy.
HáziPatika.com: Jelenleg milyen szerepet tölt be a magánszféra a magyar egészségügyi ellátásban, illetve mik azok a feladatok, amelyekben a következő évek során komolyabb szerep juthat ezeknek a klinikáknak?
P. V.: A magánintézményeknek óriási szerepe van az egészségügyi szolgáltatásokban. Ma már a lakosság komoly hányada megfordul ezekben a rendelőkben, amelyek sokszínű szakellátást biztosítanak a szűrővizsgálatoktól kezdve az effektív gyógyításon át az utókezelésig. Sajnos azonban ki kell mondani azt is: a magánrendeléseket jelenleg csak a magyar társadalom egy bizonyos rétege engedheti meg magának. Ennek ellenére vitathatatlanul fontos szerep hárul erre a szektorra.
Segíthetne kibővíteni a magánintézmények elérhetőségét, ha egyre többen kötnének biztosítókkal olyan szerződéseket, biztosítási formákat, amelyeknek része az egészséges élet megőrzése, illetve bizonyos betegségek kezelése is. Erre több példa is van már Magyarországon, amelyen keresztül kisebb pénzügyi befektetéssel is elérhetővé válna ez a szektor.
Egy-egy magánintézményt általában egy tapasztalt szaktekintély nyit meg, az ott dolgozó fiatal orvosoknak pedig nemcsak kiváló tapasztalatszerzési lehetőséget jelenthet ez a munka, hanem plusz anyagi forrást is. Aki egy professzionális, jól működő magánintézményben dolgozik, tapasztalatával és a mentalitásával is gazdagíthatja utána az állami szférát.
HáziPatika.com: Az orvoselvándorlás és a szakemberhiány okozta problémát is enyhítheti a magánszektor?
Ez is érdekelhet
P. V.: Mindenképpen azt gondolom, hogy igen; ehhez az anyagi biztonság és a szakmai fejlődés lehetőségét kell megteremteni. Egy fiatal orvosnak rendkívül fontos biztosítani a lehetőséget a szakmai továbbfejlődésre - amelyre néhány klinika már biztosít lehetőséget, igaz, ezen a téren még bőven lenne hova fejlődni Magyarországon. Többségében még az orvosok az állami egészségügy mellett, másodállásban vállalnak magánrendeléseket, de egyre több már a teljes állásban dolgozó magánorvos és -egészségügyi személyzet is. Fontos hangsúlyozni az orvosok mellett a szakszemélyzet szerepét is: jól képzett nővérekre és röntgenasszisztensekre legalább akkora szükségünk van, mint tapasztalt orvosokra.
